A Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ élményalapú funkcióival mutatja be Drégelyvár hősi korát és Szondi legendáját.

Drégelypalánk páratlan szépségű, festői környezetben fekvő, történelmi nevezetességű település a Börzsöny északi részén. A térség a Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik legszebb része, közkedvelt kirándulóhely. A település történelmi múltja egészen a török időkig nyúlik vissza, amikor Drégely sziklavárának kapitánya, Szondi György és serege élet-halál harcot vívott a túlerőben lévő oszmán csapatokkal. 1552. július 6-án a vár elesett. Drégelyvár ma hivatalosan is nemzeti örökségünk része, 2012 óta történelmi emlékhely.

Drégelypalánk példaértékűen és sokrétűen gondozza a Szondi-hagyományt, amely a falu identitásának központi eleme. Ennek jegyében hozták létre a „Drégelyvár” Alapítványt is, amely kulcsszerepet játszik a várrom állagmegóvásában és régészeti feltárásában. A község múltjáról és jelenéről átfogó képet kaphat az idelátogató a falu központjában, a Fő út 22. szám alatt található Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központban. Az intézmény élvezetes formában, modern technológiák segítségével teszi átélhetővé a történelmet, különös tekintettel Drégelyvár hősi korszakára.

A Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ 2016 elején nyílt meg. Interaktív tárlatokkal, régészeti leletekkel és látványos kisfilmekkel mutatja be a vár történetét, megidézve az ostrom drámai pillanatait és Szondi György várkapitány alakját.

Kiállítások és tárlatok

Vártörténeti és régészeti tárban megtekinthetők a drégelyi várból és környékéről előkerült eredeti régészeti leletek. Ezek segítségével bemutatásra kerül a középkori Drégely, a falu környékének korábbi története, valamint Palánk vára. A nagy teremben vitrinekben sorakoznak a korabeli hadi eszközök és a mindennapi élet használati tárgyai, míg képek, ábrák és makettek segítik a korszak jobb megértését. A terem másik oldalán négy egész alakos, korhű viseletbe öltöztetett bábu áll: egy török és egy magyar pár.

Irodalomtörténeti kiállítás „Felhőbe hanyatlott a drégeli rom…” címmel a vár irodalmi emlékezetét, a hozzá kapcsolódó verseket és legendákat dolgozza fel. A tárlat központi alakja Szondi György. Külön figyelmet kap Arany János klasszikus balladája, a „Szondi két apródja”, amely a hűség, az önfeláldozás és a nemzeti kötelességtudat fontosságát hangsúlyozza. Drégely várának históriáját számos író és költő, köztük Tinódi Lantos Sebestyén, a kor jelentős énekmondója, valamint Kölcsey Ferenc is megörökítette. Az irodalmi szobában látható Drégely várának az 1550-es évekre vonatkozó, feltételezett makettje, amely segít térben is elhelyezni az irodalmi művekben leírt eseményeket.

A Tájszoba a történelem mellett a helyi identitásról is szól. Bemutatja, miként fonódott össze a Szondi-hagyomány a gazdag palóc néprajzi örökséggel és a helyi lakosság egykori életmódjával. A látogatók betekintést nyerhetnek a 19–20. századi paraszti háztartások berendezési és használati tárgyaiba, a konyhai eszközöktől a bútorokig. A kiállítás bemutatja a helyi mesterségek remekeit is, mint a fazekasság, a szövés és a hímzés, amelyek a palóc kultúra alapkövei voltak. A tárlat gerincét a jellegzetes palóc népviselet adja: a hétköznapi és ünnepi ruhadarabok, a gazdagon hímzett textilek és a főkötők.

Az udvar hátsó részén álló Pajta vályogfalú építmény, az épületegyüttes egyik leghangulatosabb része. Összekapcsolja a 16. századi végvári élet világát a későbbi paraszti gazdálkodással. Itt kaptak helyet a korszakot idéző haditechnikai eszközök, köztük egy korabeli ágyú hiteles másolata, amely az ostromok hangulatát idézi meg. A tárlat bemutatja a környékre jellemző paraszti eszközöket is, amelyeket a mezőgazdasági munkák során – szántásra, vetésre, szőlőművelésre – használtak. Külön egység foglalkozik a kender feldolgozásának folyamatával, bemutatva a tilolótól a rokkáig vezető utat, amely a helyi gazdálkodás fontos része volt

A Pajta nem csupán kiállítótér: tavasztól őszig gyakran ad otthont hagyományőrző bemutatóknak, kézműves foglalkozásoknak és a várjátékokhoz kapcsolódó programoknak. Ezek szemléletesen mutatják be, miként élt tovább a vár alatti település a török kor után, megőrizve palóc hagyományait.

A Szondi Kiállítótér interaktív elemei azt a célt szolgálják, hogy a látogatók ne csupán szemlélői, hanem aktív résztvevői is legyenek a történelemnek. Az érintőképernyős pultokon játékos formában ismerkedhetnek meg a látogatók a múlttal: történelmi játékok, kvízek és részletes információk segítik az eligazodást a kiállított tárgyak világában.

A Szondi Kiállítótér minden korosztály számára emlékezetes élményt nyújt. Érdemes azonban felkeresni a település központjában található Szondi parkot is, ahol 1988 óta Kő Pál szobrászművész alkotása, a Szondi-szarkofág áll. A várkapitány mellszobra a hősök emlékét őrzi, hiszen eredeti sírhelyük ismeretlen.

Drégely vára és története mellett több Szondi-emlék és legendás helyszín is felfedezhető a környéken. Ilyen a várhoz vezető út mentén található Csepegő-kő forrás is. A legenda szerint a sziklából csepegő víz a várvédők könnye, akik az örökkévalóságig siratják az elveszett erődítményt. A forrás ma kedvelt pihenőhely a túrázók körében.

Az Apródok útja tematikus tanösvény a faluból indul, 3,5 kilométer hosszú, és a drégelyi várromokhoz vezet. Az út mentén elhelyezett információs táblák mesélik el a vár történetét. A várral szemközti dombon egykor a Szent sírhely, vagyis Szondi György feltételezett síremléke állt, amelyet a hagyomány szerint Ali pasa emeltetett. Bár pontos helye az évszázadok során feledésbe merült, a domboldalt ma is Sír-hegyként vagy Szondi-hegyként emlegetik. Ezek a helyszínek a néphagyomány és a történelem által legendákkal átszőtt emlékek, amelyek szorosan kötődnek Szondi alakjához és a török kori eseményekhez.

Nyitvatartás:
Hétfő–péntek: 10.00–16.00
Szombat–vasárnap: 2025. november 1. és 2026. február 28. között hétvégente, kizárólag előzetes egyeztetéssel látogatható.