A bánki Szlovák Nemzetiségi Tájház a helyi szlovák közösség múltját és kultúráját mutatja be.

Bánk a festői szépségű Cserhát és a Börzsöny ölelésében található, melynek természeti kincsei, a patakvölgyek és erdők számos kirándulóhelyet tartogatnak. A település napjainkra valóságos üdülőparadicsommá vált, ahol a látogatókat mindig megkülönböztetett vendégszeretet fogadja. Bár Bánk csodálatos tava korábban is vonzotta a természet szerelmeseit a Lókos-patak völgyében – a köznyelv már 1820-ban is a „Tenger Szemének” nevezte –, mely számos programmal és szolgáltatással teszi színesebbé a bánki tartózkodást. Aki a település múltjára is kíváncsi, és szereti a XIX–XX. század fordulójának falusi világát, a nádtetős, fehérre meszelt, barna ablakos parasztházakat, ezt Bánkon is megtalálja, ha ellátogat a Szlovák Nemzetiségi Tájházba, mely nem csupán a múltról mesél, segít megérteni a helyi szlovák közösség identitását és kultúráját is.

A Szlovák Nemzetiségi Tájház a Petőfi utcában található, melyet szlovák nemzetiségi kiállításként nyitottak meg még 1971-ben. Ez a régi szabadkéményes parasztház a zömében evangélikus helyi szlovákság mindennapjainak hű lenyomata, melyben a szlovák szőttesek és hímzések, a bánki népviselet, valamint sokféle berendezési tárgy csodálható meg.

A műemlék jellegű, 19. századi parasztház fakerítéssel övezve kellemes látványt nyújt. Fehérre meszelt vegyes falazatán az utcafrontjára két ablak nyílik, tetőzetét hódfarkú cserép fedi, udvarán bánki menyecske mellszobra áll.

A pitvar előszobaként funkcionált, innen nyílik az elsőház, vagyis a tisztaszoba, a konyha és a kamra. A bejárati ajtó mögött áll a vizespad, amelyen régen favödröt és vizeskorsót tároltak.

A tisztaszobában (prenia chiza) megcsodálható a híres tulipános láda, a festett nyoszolya három sorba rakott párnákkal, valamint az egész falon végig, az ablak fölötti sávban keménycserép-tányérok vannak kiakasztva. Az egyik sarokban karoslóca áll, előtte az asztal, díszes abrosszal letakarva, a szoba mennyezete deszkázott, gerendás, melyből a múlt illata árad.

A konyha kétrészes, belső része a szabadkémény (slobodní koch). A bejárattól jobbra van a hatkenyeres sütőkemence, melyen cserépedényeket, fazekakat, vasserpenyőt, tetején tejesköcsögöket helyeztek el. A falhoz támasztva látható a kemenceseprő, melyet kukoricacsuhéból készítettek, a tűzvonó (ohrablo) és a sütőlapát. A kispadon szakajtók, illetve egy állványon a dagasztóteknő látható.

A kamrában számtalan háztartási eszköz, szerszám és tárolóedény várja a látogatókat, melyet régen éléskamraként használtak. Ebbe a helyiségbe benyúlik a padlásfeljáró fala is. Jobbról van az udvari ablak, alatta áll a húsvágóasztal tálakkal, mángorlóval, sulykolóval telítve. Az asztal alatt söröshordó, mellette néhány kenderfeldolgozó eszköz: fonalgombolyító, guzsaly. A gerendáról fűzfából font varsa, vagyis az a halfogó eszköz lóg le, melyet a bánki tóban is használtak.

A tájházban a kiállítás különleges része az egykori szlovák szőttesek, hímzések, a bánki népviselet megőrzött darabjai, melyek rendkívül sokszínűek. A viselet jellemzői a réteges öltözködés, a finom anyagok használata, a gazdag hímzések, a jellegzetes főkötők, pruszlikok és a színes selyemkendők, melyek a szlovák népi kultúra elemeit hordozzák.

A település lakói híven őrzik szlovák nemzetiségi hagyományaikat, melyek nemcsak építményeiken, viseletükön, hanem hagyományos szlovák ételeikben is megjelennek. A palóc vidék egyszerű, laktató alapanyagokra épül. Az itteni ételek központjában a burgonya, a káposzta, a tejtermékek és a füstölt húsok állnak. A legnépszerűbb palóc étel a sztrapacska és a haluska, melyet megkóstolhat a Bánki-tó mellett lévő Tengerszem Panzió éttermében.

Nyitva tartás: Kedd–vasárnap 16.00–18.00
Előzetes bejelentkezés alapján bármikor.