A Siroki Tájház törpeoszlopos, bimbófejezetes tornácával az itt élt palócok egykori míves otthonát mutatja be.

Sirok a Bükk hegység keleti peremén fekszik, és leginkább a Siroki vár festői romjairól ismert, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a településre és a Mátra vonulataira. A Bükk-vidék egyik legszebb kilátása mellett a környék gazdag túraútvonalakban, különleges geológiai képződményekben, valamint a jellegzetes formájú Barát- és Apáca-sziklák birodalmában, melyek különösen kedvelt célpontjai a természetkedvelőknek.

A kő mindig is fontos szerepet játszott a település életében – ennek ékes bizonyítékai a siroki barlanglakások. A kő azonban nemcsak az építészetben, hanem a művészetben is életre kelt: a település szülötte, Borics Pál szobrászművész alkotásaiban, valamint az itt élt kőfaragók míves munkáiban is felfedezhető. Ezek közé tartozik a Siroki Tájház udvari homlokzata előtt végigfutó törpeoszlopos, bimbófejezetes tornác is, amely különleges építészeti értéket képvisel.

A Siroki Tájház a falu központjában álló, műemlékvédelem alatt álló palóclakóház, amely a 19. század közepén épült. Alaprajzi elrendezése a korra jellemző: szoba–konyha, valamint szoba–hátsó konyha, amely korábban kamraként szolgált. Egyedi hangulatát és kiemelkedő értékét az udvari homlokzat előtt végigfutó törpeoszlopos, bimbófejezetes tornác adja – ezek az igényes kivitelezésű oszlopok a környéken dolgozó olasz kőfaragómesterek munkái.

A Palóc Galéria a tájház hátsó szobájában kapott helyet. A kiállított bútorokat Kovács Szabolcs bútorfestő népi iparművész készítette. A berendezés részei: kétajtós szekrény, polcok, festett láda, asztal, székek, tálalószekrény és egy ötfiókos komód. A míves textíliák között találhatók piros, kerek virágmintás darabok, nyers és szürke lenből készült vászonszőttesek, valamint hagyományos párnavégek. A textíliák mellett népi kerámiákat is bemutatnak, melyek Szűcs Imre, a népművészet mestere keze munkáját dicsérik.

Az épületben eredetileg meglévő szabadkéményt a megszélesített harántfalakra épített dongaboltozattal fedték le. A padlózat minden helyiségben döngölt anyagból készült. Az ablakok és ajtók kapcsolt gerébtokos szerkezetűek, az ajtólapok pedig félig üvegezettek. A lakóépület födéme borított gerendás szerkezetű, tetőszerkezetét torokgerendás szaruállások alkotják. A felmenő falak a helyben könnyen kitermelhető tufából készültek.

A telek hátsó részén egykor istálló állt, amelyet újjáépítettek, és Országh Kristóf Rendezvényház néven ma különféle események helyszínéül szolgál. Az udvaron egy vár formájú játszótér is épült. A tájház épületében működik a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület turista-információs pontja.

A siroki kőfaragók 

Sirokban kiugróan magas volt a kőfaragók száma. A környező hegyek adta lehetőségek három fő iparág kialakulását segítették elő: a kőbányászatét; a barlanglakások, pincék kivágását jelentő kővágásét; valamint a legtöbb szakértelmet kívánó kőfaragásét. A bányászattal ellentétben a kőfaragás már komoly szakértelmet kívánt, művelői évekig tanulták a mesterséget, mielőtt mestervizsgát tehettek. A 19. és 20. század első felében a lakosság megélhetéséhez nagyban hozzájárult a kő megmunkálásából származó jövedelem.

A kőfaragók között csak kevesen értettek a szoborkészítéshez – ők különösen megbecsült mesterek voltak. Ilyen volt Tóth Miklós, Berta Lajos, Udvari József, Egervári Sándor, valamint a Budapestre került Borics Pál, aki a siroki iparosok közül kiemelkedve szobrászként vált híressé. A környék falvainak népi építészete, valamint a temetők képe máig őrzi a siroki mesterek díszesen kifaragott kőmunkáit.

A Mátra és a Bükk hazánk legvarázslatosabb hegyvidékei közé tartoznak, melyek területén szinte minden faluban található egy-egy népművészeti ház, tájház, néprajzi ház vagy palócház. Valamennyi elragadó, szerencsés módon ötvözi a múltat a jelennel. A két hegység különleges terület: lenyűgöző természeti szépségekkel, festői kilátásokkal és változatos kirándulóhelyekkel büszkélkednek. Legyen szó magas hegyi csúcsokról, kristálytiszta tavakról, varázslatos erdőkről vagy történelmi látnivalókról – itt mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb kirándulási lehetőséget.

Ha valami különlegesre vágysz, és szereted a Mátrát, érdemes felfedezni a Darnó-hegyet is, mely a Mátra legkeletibb bérce. Sirok mellett, a Tarna bal partján emelkedik a magasba. Északkeleti lejtőjének fél évszázados gyertyános–tölgyese rejti hazánk egyik legkülönlegesebb és legérdekesebb tőzegmohalápját, a Nyírjes-tavat. A  Siroki vár, a hegység egyik legszebb pontján áll: itt gömbölyödő hegyhátakat és hatalmas homokkősziklákat láthatunk. Olyan pihenőhely ez, ahol az ember a lehető legközelebb érezheti magát a lenyűgöző tájhoz – ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Kékesre, a Galya-tetőre és a Tarna-patak völgyére.

Nyitva tartás: Hétfő – péntek: télen 10-14 óra között, nyáron 14-18 óra között. Jegyet csak a várban lehet váltani.