Reimann Bányászattörténeti Miniverzum Dorog
Reimann Bányászattörténeti Miniverzum
A Reimann Bányászattörténeti Miniverzum interaktív kiállítása rengeteg izgalmas információval és sok látványelemmel kínál izgalmas időtöltést.
Dorog környékén az 1780-as években fordult a figyelem a föld felszínéről a föld mélyebb rétegei felé, mely a település életében nagy fordulatot hozott. 1851-ben Miesbach Alajos nyitotta Ódorog szomszédságában az első bányajáratot. A 19. század végére el is dőlt, hogy Dorog lesz a medence bányaközpontja és a déli Gerecse-teraszokon kialakult a soknemzetiségű település, ahol német, szlovák, morva, román, alföldi és székely magyar egyaránt helyet talált magának. Az első bányászati szerződést 1781-ben írták alá, majd egészen 2003-ig zajlott a szén fejtése.
A Reimann Bányászattörténeti Miniverzumban, a Dorog városközpontjában található műemléki védettségű Reimann-altáróban, különleges makettvilág, interaktív elemek és egyedi építészeti megoldások állnak a látogatók segítségére abban, hogy megismerjék a Dorogi-medence 200 éves bányászatának történetét. Belépve a modern kiállítótérbe tekintetünket egyből egy különös bányászinstalláció vonzza, majd a bányászat kezdeteibe nyerünk bepillantást, az általunk működtethető diorámák segítségével, ahol már az elején rávilágítanak a föld alatti munka roppant nehézségeire és veszélyeire.
A veszélyes munka kezdetben a bányászat szimbólumává vált ékkel és kalapáccsal zajlott. A bányászati technológia fejlődésében mindig is élen jártak a magyarok, és a 20. századra már hatékonyabb eszközök is rendelkezésükre álltak a szén fejtésére. Dorog büszkesége az F típusú elővájó gép – a bejárat előtt nagyban is megcsodálhatjuk –, amit 1949-ben Dorogon szabadalmaztak és gyártottak, majd innen indult világhódító útjára.
A kiállításon a látványos diorámák mellett bányászeszközöket, különféle szerszámokat is láthatunk, képernyőkön és telefonon ismerkedhetünk a nem is annyira régmúlttal, továbbá hatalmas térképen tájékozódhatunk a környék bányászhelyszíneiről, ezzel együtt a szénfejtés szövevényes és egyben lenyűgöző hálózatrendszeréről.
Hogy miért Reimann a Bányászattörténeti Miniverzum? A Magyar Általános Kőszénbánya már 1898-ban megépítette altáróját Tokod mellett. A szénmedence bányáit összekötő alagútrendszer létesítése 1915-ben kezdődött el, és 1917-ben készült el az első altáró építése, mely Dorogról induló, 2,5 km hosszú szakasz. Kezdetben a Reimann-altáró nevet viselte, a bányavállalat második számú vezetője, Reimann Lázár után. Folyamatos bővítések után 36 kilométer hosszú alagútrendszer alakult ki, mely összesen 11 bányaüzemet kötött össze. 2013-ban a bejárati építményt, valamint a jelenleg is látogatható 20 méteres szakaszát műemlékké nyilvánították. A járatot és a környék többi bányavágatát mára eltömedékelték.
A Dorogi-medence bányáinak összeköttetése által Dorog virágzó várossá, a környék központjává vált.
Az akadálymentes parkoló a főbejárattal szemben, az Esztergomi úton (Budapest felé vezető oldalon) található. Az épület a parkolóból a kijelölt gyalogos átkelőhelyen keresztül közelíthető meg.
Nyitvatartás: Kedd-Szombat 09:00 – 16:00-ig
Jegyárak: felnőtt 1600 Ft/fő, diák és nyugdíjas 790 Ft (nyugdíjas igazolvánnyal, 6-25 éves korig diákigazolvánnyal), 6 éves kor alatt és 70 éves kor felett ingyenes. Családi belépő esetén felnőtt 1110 Ft/fő, fogyatékkal élő ingyenes látogathatja (igazolvánnyal), kísérője 160 Ft. Egyéb kedvezményre jogosító belépők is válthatóak.
