Petőfi Kurta Kocsmája Látogatóközpont az egykori népi élet hangulatát idézi a Holt-Szamos partján.

Tunyogmatolcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye északkeleti részén, csodálatos természeti környezetben, a Szamos és a Holt-Szamos ölelésében található. A Holt-Szamos az ország egyik legszebb patkó alakú holtága. A település két önálló, ősi szatmári falu – Tunyog és Matolcs – egyesüléséből jött létre, amelyek története évszázadokon át összefonódott. Tunyog és Matolcs korábban a Szamos két oldalán feküdt, a két településrészt rév kötötte össze, ahol menetrendszerűen komp üzemelt. A matolcsi oldalon állt egy ivó, a Kurta kocsma, amely Petőfi Sándort is megihlette. Az eredeti kocsmát 1945-ben lebontották, a korabeli komp sem létezik már. A ma ismert Kurta kocsma emlékházként működik, kiállítótérrel, helytörténeti emlékekkel és egy élethű Petőfi-szoborral, amely a költőt a kocsma egyik asztalánál ülve ábrázolja.

A Kurta Kocsma Látogatóközpont Tunyogmatolcs egyik legfontosabb kulturális turisztikai attrakciója, amely Petőfi Sándor híres verse, a „Falu végén kurta kocsma” ihletőjének állít emléket. Az épület az egykori legendás ivó és fogadó helyén épült fel, a Holt-Szamos partján. A Holt-Szamos Ökoturisztikai Élménytér program keretében emelték, kifejezetten azzal a céllal, hogy méltó otthont adjon az irodalmi emlékhelynek. Elhelyezkedése a Petőfi-vers első sorait idézi. Közvetlenül a Holt-Szamos partján található, így a hátsó homlokzat és a környező pihenőpark a vízfelületre néz.

Fogadótér és ajándékbolt
Az épületbe lépve közvetlenül a fogadótérbe érkezünk, ahol egy klasszikus, 19. századi szatmári falusi kocsma és egy modern információs tér hangulata keveredik. Itt található a Szamosi Élménytér helyi termékeket kínáló boltja. Itt vásárolhatók meg a környékbeli kézműves tészták, halászati termékek, szuvenírek, valamint a horgászathoz szükséges napijegyek. A belső tér elrendezése funkcionálisan és tematikusan is követi a híres Petőfi-vers hangulatát és a helyi örökséget.

Az ivó – korhű kocsmatér
A kiállítás központi és legnagyobb látványossága az újjáépített korabeli ivószoba. A helyiségben hagyományos, fából készült kecskelábú asztalok, támla nélküli lócák és hosszú padok találhatók. Az edényeket és az üvegeket régi almáriumokban tárolják. Az ivó sarkában áll a fából készült, rácsos kármentő pult, amely a kocsmáros védelmét szolgálta. A kocsma másik sarkát Petőfi-saroknak rendezték be, amelynek egyik asztalánál a költő élethű viaszfigurája ül, tintatartóval és lúdtollal. A vele szemközti padot üresen hagyták, hogy a látogatók közvetlenül mellé ülhessenek.

A helytörténeti és irodalmi kiállítótér a kocsmatér mulatós hangulata után a történelmi és irodalmi tények világába vezeti be a látogatót. Tablók és dokumentumok mutatják be Petőfi 1847-es szatmári útját, Luby Zsigmond földesúrhoz fűződő barátságát, valamint azt, hogyan várakozott a matolcsi révnél a kompra. A legenda tárgyi emlékei között jelenik meg a lebontott eredeti kocsma története és a híres gerenda legendája is, amelybe a költő állítólag bicskájával véste bele a nevét. A látogatók interaktív panelek segítségével ismerkedhetnek meg a falu néprajzi múltjával és a Szamos folyó szabályozásának történetét bemutató térképekkel.

A helytörténeti emlékek között megtalálhatók régi egyházi anyakönyvek, pecsétek, valamint a falu két részének, Tunyognak és Matolcsnak a régi térképei, amelyek bemutatják a mocsaras, Szamos menti élet nehézségeit és szépségeit. Külön tárlók foglalkoznak a falu egykori neves takácsaival és szabóival, valamint a híres gubások és szűrcsapók örökségével. Megtekinthetők 18. századi céhes oklevelek – köztük az 1714-es matolcsi céhlevél –, régi szabásminták, valamint eredeti, kézzel szőtt szatmári gubák és díszes szűrök.

Az épület végében közösségi tér is található, amely kulturális programok és iskolai rendhagyó irodalomórák megtartására alkalmas. Itt tekinthetők meg a térségről és a Holt-Szamos élővilágáról szóló rövid imázsfilmek is.

A Szamos menti ivó és annak egyszerű vendégei Petőfi Sándor révén váltak a magyar irodalom részévé. Az eredeti, nádfedeles Kurta kocsma épülete túlélte a háborúkat, de 1945-ben lebontották. Mivel a falu legfontosabb irodalmi helyszíne fizikailag megsemmisült, a településnek évtizedekig nem volt olyan központi emlékhelye, ahol a látogatók és a helyiek leróhatták volna kegyeletüket. A kor szellemiségét ma már nemcsak a Kurta Kocsma Látogatóközpont őrzi, hanem a „Falu végén kurta kocsma…” című versre emlékeztető emlékoszlop is, amely Józsa Lajos debreceni születésű szobrászművész alkotása.

Az Kurta kocsma-emlékmű összetett irodalmi és kulturális szimbólum a Holt-Szamos partján, amely Petőfi Sándor versének képi világát jeleníti meg. Az alkotás két jól elkülöníthető részből – egy nagyméretű, történetmesélő fő domborműből és egy alatta elhelyezkedő Petőfi-plakettből – áll. Józsa Lajos domborművén megelevenednek a zenész cigányok, a mulató legények és a kocsmárosné, valamint a falu a templomtoronnyal, az égen világító hold és a bekopogtató figura, aki csendre inti a bent lévőket.

Tunyogmatolcs és környéke hazánk különleges vidéke. A festői szépségű Holt-Szamos partján egy 17 kilométeres ökoturisztikai élményteret hoztak létre. A Szamosi Élménytér öt települést – Fülpösdarócot, Géberjént, Györteleket, Ököritófülpöst és Tunyogmatolcsot – érint. A kanyargós holtág különleges vízi világot rejt, ahol tanösvények, csónakázási lehetőségek és családbarát látnivalók várják a kikapcsolódni vágyókat.

Nyitva tartás: előzetes bejelentkezéssel látogatható.