A Palóc Tájház betekintést nyújt a gazdag palóc kultúrába, az egykor itt élők mindennapjaiba.

Bátonyterenye a Palócország kapujaként ismert, Nógrád vármegye harmadik legnagyobb települése, ahol a palóc kultúra még ma is él. Sajátos nyelvi, viseleti és kulturális hagyományaik az itt élőket évszázadok óta összetartó közösséggé formálták. Büszkén őrzik hagyományaikat és beszédmódjukat, amely a magyar nyelv egyik legkarakteresebb nyelvjárása. A palóc identitás mélyen gyökerezik a népi hagyományokban, amely annak ellenére élő maradt, hogy a modern világ sok mindent átalakított. A palóc népi kultúra egyik legszebb őrzői a palóc tájházak, amelyek nemcsak múzeumok, hanem időutazások is egyben: egy jellegzetes, rendkívül szerethető világot mutatnak be. Bátonyterenyén is található egy Palóc Tájház az Árpád utcában, közvetlenül a Gyürky–Solymossy-kastély mellett, amelyben helytörténeti gyűjteményt alakítottak ki.

A Palóc Tájház valószínűleg a 19. század második felében épült. Jellegzetes, négyosztatú parasztház, amely tisztaszoba–konyha–hátsó szoba elrendezésű volt. Ehhez csatlakozott a gangról nyíló külön kamra. Tetőszerkezete nyeregtetős, az utcai oromfal fából készült és díszített, az oromfalon padlásfeljáró és kisebb ablakok is láthatók. A csonkakontyos tető fa oromzatán a „TJ 1901” felirat olvasható; elmondások szerint az akkori tulajdonos, Tóth József ekkor cserélte le a korábbi zsúpfedelet polgári cserépre, amelyet akkoriban a módosabb parasztok engedhettek meg maguknak. A helytörténeti gyűjteményben látható használati tárgyak egy jobbágycsalád korabeli életét idézik.

A tisztaszoba a ház legdíszesebb és legszebb helyisége volt, amelyet ünnepi alkalmakkor használtak, és fehérre meszeltek. Itt fogadták a vendégeket jeles napokon – karácsonykor, lakodalomkor, keresztelőkor. A család szép bútorai és legdíszesebb textíliái itt kaptak helyet. A fal mellett magasra vetett ágyakat láthatunk, rajtuk rojtos, kézzel szőtt lepedőkkel és mintás díszpárnákkal. A szoba sarkában sublót áll, benne az ünneplő ruhákkal és a család kincseivel. A falakon vallási képek, imakönyvek és csipketerítők emlékeztetnek a régi palóc házak mély vallásosságára.

A konyha volt az otthon szíve és lelke: itt zajlott a mindennapi élet – főzés, étkezés, beszélgetés, munka és pihenés egyaránt. Legfontosabb eleme a búboskemence volt, amelyben sütöttek-főztek. A polcokon cserépedények, köcsögök és bögrék sorakoznak, a gerendáról szárított gyógynövények és kukoricafüzérek lógtak. A falon fatányérok, kanalak, sodrófa és mozsár kaptak helyet – a mindennapok eszközei. A konyha hangulatát a meszelt falak, a füstszag, a pattogó tűz és a friss kenyér illata tette otthonossá.

Érdemes ellátogatni Palócföldre, mert tájházaiban bensőséges palóc hangulat fogadja a látogatót: a kultúra gazdagsága, az itt élők mindennapjai és a térség hagyományai elevenednek meg.

Palócország bejárása során a néprajzi értékek mellett számtalan élmény várja az utazót: az ország legmagasabb hegycsúcsai, legmagasabban fekvő települései, tavai, vízesései, természetvédelmi területei, jelzett túraútvonalai, tanösvényei, gyógyfürdői és klimatikus gyógyhelyei. Felejthetetlen élményeket kínál a Vadkan-tó, Hollókő – az UNESCO világörökség része –, Szanda vára, vagy az erdőfürdőzés.

Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján látogatható.