A Kállay-ház szellemi hidat képez múlt és jelen között: történelmünk sokszínűségét és Nyíregyháza elmúlt évszázadait mutatja be.

Nyíregyháza hazánk hetedik legnagyobb városa, amely remek kulturális kalandozási lehetőségeket kínál. Egykor a régi Magyarország egyik kulturális központja volt, sajátos helyi értékekkel. Városi rangját csak 1876-ban nyerte el a közeli Nagykállótól. A város ma a történelmi épületek, mesélő szobrok és festői parkok városa. A Nyírség központjaként sokszínű kulturális élettel rendelkezik, amelynek egyik kiemelkedő helyszíne a Benczúr és a Bessenyei tér által határolt terület. Ez Nyíregyháza úgynevezett Kulturális Negyede, ahol a legfontosabb művészeti és történelmi helyszínek koncentrálódnak. A negyed ékkövei közé tartozik a Móricz Zsigmond Színház, a szomszédos Szindbád Rendezvénytér, a Jósa András Múzeum, a Rózsakert Szabadtéri Színpad, a Görögkatolikus Múzeum, valamint a történelmi Kállay-ház, amely a felbecsülhetetlen értékű Kállay Gyűjteménynek és Nyíregyháza várostörténeti kiállításának ad otthont.

A Kállay-ház a város egyik legjelentősebb műemléki épülete, amely az ősi nemesi Kállay család egykori rezidenciájaként és szellemi központjaként ismert. A Bessenyei téren álló épületet dr. Kállay Rudolf (1853–1920) sebész főorvos, kórházigazgató építtette 1906-ban. Az épület legismertebb lakója Kállay Miklós egykori miniszterelnök volt, aki az 1940-es évek elején vezette Magyarországot. A Kállay-ház ma a Kulturális Negyed történelmi hangulatú színfoltja, az ősi arisztokrata család különleges örökségének, a Kállay Gyűjteménynek az otthona. Az épületben várostörténeti kiállítást is kialakítottak, amely interaktív módon avatja be az érdeklődőket Nyíregyháza hétköznapjaiba, a kezdetektől egészen a rendszerváltásig.

Állandó kiállítások

A Rendjelgyűjteményben 38 féle rend és kitüntetés inszigniái találhatók, amelyek 13 európai, valamint 4 közép- és dél-amerikai országból származnak, továbbá 12 magyar eredetű és a Habsburg Birodalom korszakából való darab is látható. Ezek mellett megtekinthetők dr. Kállay Miklós (1887–1967) miniszterelnök és fiának, dr. Kállay Kristófnak (1916–2006) a kitüntetései és rendjelei, továbbá itt látható az 1991-ben alapított Magyar Köztársasági Érdemrend teljes kollekciója is.

A Kállay család történetét a középső terem mutatja be fotókon, festményeken és személyes tárgyakon keresztül, folyamatos vetítéssel kiegészítve. A családi gyűjtemény több mint 6000 műtárgyat és egy 16 000 kötetes könyvtárat őriz, amelyek nagy része dr. Kállay Kristóf, a miniszterelnök fia magángyűjteményéből származik. A kiállítás egyik legbensőségesebb része a néhai miniszterelnök 1942 és 1944 közötti életét idézi fel, ahol egykori öltönyei és hivatali öltözékei is megtekinthetők. Az iparművészeti kollekciót gazdagítják a megmaradt Kállay-díszmagyar menték, valamint a Dietrich-hagyaték darabjai, de számos személyes dokumentum és levél is tanúskodik politikai és családi kapcsolataikról. A korabeli arisztokrata életmódot a család egykori bútoraival berendezett enteriőrök idézik meg.

A máltai terem a ritkaságok és egyéb különlegességek bemutatótere, amely elsősorban a gyűjteményalapító dr. Kállay Kristóf személyéhez és munkásságához kapcsolódik. Rómában köztiszteletben álló, ismert emberré vált a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagyköveteként. Itt láthatók azok a ritkaságok, amelyek nagyköveti tevékenységéhez kötődő diplomáciai ajándékok, díszegyenruhák és vallási tárgyak formájában maradtak fenn.

Nyíregyháza várostörténeti kiállítása a Kállay-ház hátsó szárnyának földszintjén kapott helyet, és merőben más élményt nyújt, mint a főépület klasszikus tárlata. A legmodernebb technológiát használva, interaktív módon mutatja be a megyeszékhely fejlődésének történetét a kezdetektől a rendszerváltásig.
Időutazás VR-szemüveggel: a látogatók virtuális valóság segítségével nézhetnek szét a régi Nyíregyháza utcáin, átélve a város egykori hangulatát, amikor még nem állt a Kossuth-szobor, és a mai Kossuth téren zöldség- és gyümölcsárusok kínálták portékáikat.
A tirpák örökség: részletesen bemutatja a 18. század közepén érkező szlovák, úgynevezett tirpák telepesek életét, akiknek köszönhetően a város újra benépesült és fejlődésnek indult. Munkabírásuk és gazdálkodásuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábban elnéptelenedett Nyíregyháza ismét virágzásnak induljon.
A növekvő város: interaktív makettek és digitális panelek szemléltetik, miként vált Nyíregyháza mezővárosból megyeszékhellyé, majd modern nagyvárossá.
A „Kicsi” és a villamos: a látogatók megismerhetik a város egykori híres kisvasútjának, a Nyírvidéki Kisvasútnak, valamint a rövid életű nyíregyházi villamosközlekedésnek a történetét is.
Életképek: a kiállítás nemcsak a nagy történelmi eseményekre koncentrál, hanem bemutatja a régi boltokat, a piacok világát és a helyi polgárság mindennapjait is.

A hazatért örökség
A Kállay-örökség tárgyainak megmenekülése különleges történet, hiszen a családnak a második világháború végén menekülnie kellett. Kállay Miklós miniszterelnököt a németek elhurcolták, a család pedig később Olaszországba emigrált. A gyűjtemény darabjai – köztük a 16 000 kötetes könyvtár és a rendjelek – az emigráció idején is együtt maradtak, majd kalandos úton kerültek vissza Nyíregyházára. A gyűjtemény alapját dr. Kállay Kristóf, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövete ajánlotta fel szülővárosának. Ő évtizedeken át Rómában őrizte és gyarapította a család, valamint a diplomáciai élet relikviáit. A tárgyak első nagy egysége 1993-ban érkezett meg Nyíregyházára, ekkor nyílt meg az eredeti Kállay Gyűjtemény a Nyírvíz Palotában. Már az alapító, dr. Kállay Kristóf életében felmerült, hogy az intézményt a Bessenyei tér 15. szám alatti Kállay-házban helyezzék el, erre azonban végül csak 2020 nyarán került sor.

A nagykállói Kállayak
A nagykállói Kállay család Magyarország egyik legősibb nemesi famíliája, amely több mint ezer éve meghatározó szereplője a magyar történelemnek, különösen Szabolcs vármegye életének. A család a Balog-Semjén nemzetségből származtatja magát, amit a családi levéltárban található eredeti, 13. századbeli oklevelek is tanúsítanak. A középkor folyamán a Kállayak tekintélyes vármegyei tisztségeket töltöttek be: voltak alispánok, főispánok és országgyűlési követek. Legfontosabb rezidenciáik Nagykállóban, Kállósemjénben és később Nyíregyházán voltak.

A család legismertebb tagja kétségkívül dr. nagykállói Kállay Miklós, aki 1942 és 1944 között Magyarország miniszterelnöke volt. A német megszállás után elmozdították tisztségéből, majd koncentrációs táborba hurcolták. A második világháborús Magyarország politikai küzdelmeibe és az ország háború alatti törekvéseibe a nevéhez fűződő, „Magyarország miniszterelnöke voltam 1942–1944” című kétkötetes mű ad betekintést. Kállay Miklós a háború után, 1953-ban telepedett le az Amerikai Egyesült Államokban, és 1967. január 14-én hunyt el New Yorkban. Hamvait 1993-ban hazahozták Kállósemjénbe, a család ősi birtokára, amelynek parkjában mediterrán jellegű kápolna áll, alatta pedig a Kállay család temetkezési helye található. Végakarata szerint itt nyugszik a néhai miniszterelnök is.

Dr. Kállay Kristóf a család egyik legkarizmatikusabb és nemzetközileg is legelismertebb tagja volt, Kállay Miklós miniszterelnök legidősebb fia. Élete nagy részét emigrációban, Rómában töltötte, jogi doktorátust szerzett, majd diplomáciai pályára lépett. A Szuverén Máltai Lovagrend tagjaként rendkívüli tekintélyre tett szert. Neki köszönhető, hogy a miniszterelnök után megmaradt tárgyak nem szóródtak szét a világban. 1993-ban úgy döntött, hogy felbecsülhetetlen értékű magángyűjteményét Nyíregyháza városának adományozza. Létrehozta a Kállay Gyűjtemény Alapítványt, amelynek legfőbb támogatója volt, és mindig nagy örömmel mesélt a kiállított tárgyak mögötti történetekről a látogatóknak. Hamvai ma a kállósemjéni családi kriptában nyugszanak.

A Kállay leszármazottak adományai
A Kállay Gyűjtemény nem egyetlen forrásból állt össze, hanem több évtizedes, folyamatos családi és magánfelajánlások révén vált Európa-szerte jegyzett intézménnyé. A gyűjteményi anyag gyarapodásában élen jártak a nagykállói Kállay család tagjai, akik ritka családi tárgyakkal, fotókkal, iratokkal és festményekkel bővítették az anyagot.

2023. augusztus 23-án nyílt meg az „Új szerzemények – a Kállay-leszármazottak legújabb adományai” című időszaki kiállítás. A bemutatott műtárgyak között láthatók voltak Kállay Miklós miniszterelnök unokáinak – Kállay Miklósnak, Kállay Kristófnak és Kállay Helénnek –, valamint a család orosi ágához tartozó Kállay Ubul Tamásnak és dr. Kállay Krisztiánnak az adományai, de külön szekciót képviselt dr. B. Kállay István 2021 tavaszán letétbe helyezett, hatalmas mennyiségű családi anyaga is.

A gyűjtemény ma is folyamatosan gyarapszik új szerzeményekkel, amelyek között gyakran szerepelnek korábban magántulajdonban lévő családi relikviák és fotók.

Az Adományozók terme a Kállay Gyűjtemény egyik legérzelmesebb pontja, ahol a látogató nemcsak tárgyakat, hanem a mögöttük húzódó személyes sorsokat is megismerheti. A falakon elhelyezett fényképek dokumentálják azt a történelmi pillanatot, amikor dr. Kállay Kristóf 1993-ban átadta a gyűjteményt a városnak, valamint olyan felvételek is láthatók, amelyek a Vatikánban végzett diplomáciai munkáját örökítik meg. Külön érdekesség a hatalmas, fényképekkel illusztrált családi tabló, amely segít eligazodni a Kállay-ágak között, és bemutatja a család élő tagjait is. Érdemes itt hosszabban elidőzni, mert ez a terem magyarázza meg igazán, miként lett egy magánvagyonból közösségi kincs.

A Kállay család napjainkban is népes, tagjai szerte a világban élnek, mégis szoros kapcsolatot ápolnak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyével és a nyíregyházi gyűjteménnyel. 2024. augusztus 23. és 25. között rendezték meg a Kállayak világtalálkozóját, amelyen a család szerte a világból hazatérő leszármazottai találkoztak egymással. Kállay Kristóf és Kállay Helén, Kállay Miklós egykori miniszterelnök unokái szervezték meg az eseményt, amelyre Olaszországból, Németországból, Franciaországból, Horvátországból, Svájcból és Ausztráliából is érkeztek Kállay-leszármazottak. A háromnapos program érintette a nyíregyházi Kállay-házat és a kállósemjéni Kállay-kúriát is, ahol a családtagok közösen emlékeztek meg őseikről.

A Kállay család jelmondata, a „Balsorsban és szerencsében” (latinul: In asperis et prosperis) összefoglalja a família több mint ezeréves történetét és életfilozófiáját. Azt hirdeti, hogy a család tagjainak minden körülmények között – legyen szó háborúról, menekülésről, sikerről vagy gazdagságról – meg kell őrizniük tartásukat és hűségüket elveikhez, mert a család ereje nem a külső körülményektől, hanem a belső egységtől és a múlt tiszteletétől függ.

Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 9:00–17:00, hétfőn zárva.