Iparművészeti Múzeum Budapest

Iparművészeti Múzeum

Az Iparművészeti Múzeum a műtárgyak állandó kiállítása mellett több modern, időszaki kiállításnak és design-rendezvénynek is otthont ad.

Az Iparművészeti Múzeum palotája, a magyar szecessziós építészet remekműve, 1893 és 1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint, amely Budapest IX. kerületében az Üllői úton található. Magyaros ornamentikával gazdagon díszített külső-belső kerámiaburkolatát és tetőzetét a világhírű pécsi Zsolnay-gyárban készítették. Az épületet a millenniumi rendezvények záróakkordjaként Ferenc József osztrák császár és magyar király avatta fel 1896. október 25-én.

A múzeum a kezdetektől fogva egyaránt gyűjti a magyar és egyetemes, a régi és kortárs iparművészeti alkotásokat. A mintegy 100.000 műtárgyból álló gyűjtemény valamennyi műfajban áttekintést nyújt az egyetemes és magyar iparművészet történetéről, a középkortól a 20. század első harmadáig, sőt napjainkig. Az Iparművészeti Múzeum kiállítóhelyeként működik a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky-kastély, amelyben az intézmény bútorgyűjteményét mutatják be.

A múzeum gyűjteményei több forrásból származnak. A történeti gyűjtemény magját a Magyar Nemzeti Múzeumból áthelyezett egyetemes régiségek jelentették, míg a kortárs gyűjtést világkiállítási vásárlások (1873, Bécs; 1878, Párizs; 1889, Párizs) és neves cégek (Herendi Porcelánmanufaktúra, Zsolnay-gyár) ajándékai alapozták meg.

Gyűjtemények

  • A Bútorgyűjtemény a Nagytétényi Kastélymúzeum “Bútorművészet a gótikától a biedermeierig” című állandó kiállításán tekinthetőek meg, amely mintegy 4500 darabot számláló kollekciója a bútorművesség emlékei mellett egyéb famunkákat (kisplasztikát, mézeskalácsformát, játékot) is őriz.
  • Kerámia- és üveggyűjtemény 23 ezer tételes kollekció, amely a fajansz-, porcelán- és üveg-alegységekre tagolódik. A fajanszgyűjtemény kiemelkedő kvalitású itáliai, habán és magyar (holicsi, tatai, budai) majolika tárgyakból áll. A porcelángyűjteményben szinte minden fontos európai manufaktúra képviselteti magát, legjelentősebb számban azonban a bécsi, a meisseni és a herendi porcelánok. A pécsi Zsolnay-gyár tevékenységét számos különlegesség bemutatja be. Az üveggyűjtemény a világ egyik legszínvonalasabb kollekciója, mely az üvegművesség történetét, főbb korszakait és technikáit egyaránt szemlélteti. A külföldi historizmus és a szecesszió díszüvegeiből jelentős kollekció található itt, a francia mesterek (Gallé, Daum fivérek) alkotásai mellett Tiffany számottevő kollekciója.
  • Ötvösgyűjtemény elsősorban külföldi, kisebb részben magyar mesterek, műhelyek alkotásait őrzi. Nemcsak a nemesfémből készült műtárgyakat, hanem a réz-, bronz-, ón, öntött- és kovácsoltvas művesség változatos emlékeit is magába foglalja. A 11 ezer műtárgya közül kiemelkedő csoportot képviselnek a 16-17. századi német, a 19. századi magyar, valamint a századfordulós nemzetközi tárgyak. Napjaink ötvösművészetét elsősorban ékszerek reprezentálják.
  • Textil- és viseletgyűjtemény 17000 műtárgyat számlál, melyek a textilművesség különböző korszakait és technikáit mutatják be. Említésre méltóak középkori és kora újkori miseruhák, az európai mintakincs gazdag tárházát képező hímzésgyűjtemény, de leggazdagabb gyűjteményrész az európai selyemszövés emlékeit foglalja magába. A csipkegyűjteményben a varrott és vert csipkék szinte minden típusa fellelhető, de itt található a világ második legjelentősebb oszmán–török szőnyeggyűjteménye, a kitűnő „Erdélyi” szőnyegek és figyelmet érdemel az iráni, kaukázusi és türkmén, valamint az európai szövött és csomózott szőnyegek gyűjteménye is.
  • Adattár gyűjtemény igen változatos, a könyvművészeti gyűjtemény az ex libris-gyűjtemény, amely hetvenezer darabos és a világ egyik legnagyobb ilyen kollekciója. A Rajz- és tervgyűjtemény számos művész rajz hagyatéka mellett, megtalálhatók a múzeum Lechner Ödön és munkatársai által készített eredeti tervei is. A Fényképgyűjtemény több mint huszonötezer archív fotót őriz,  amely egyedülálló vizuális forrása a 20. század során elpusztult műtárgyaknak és enteriőröknek.

Múzeumpedagógiai programjaik az épület rekonstrukciós munkálatai miatt az Iparművészeti Múzeum filiáléjába, a Ráth György-villába helyeződtek át a Budapest, Városligeti fasor 12. számba. A művészettörténetből érettségizőket, felvételizőket és a pedagógusokat segítik online elérhető oktatási tartalmakkal.  Az általános iskolások számára egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó, játékos keresőlap készül, melyek megoldása közben az iparművészettel és a Ráth György-villában kiállított műtárgyakkal is megismerkednek a diákok. Ezek a feladványok szorgalmi feladatként jól hasznosíthatók tanárok számára is.

Az Art Projecten a múzeum műtárgyai közül sok más mellett Rippl-Rónai József Vörös ruhás nő című alkotása is elérhető nagy felbontásban. A Street View technológia segítségével pedig virtuálisan bejárható a jelenleg rekonstrukció miatt zárva tartó Üllői úti főépület (az akkori állandó kiállítás, a Bigot-pavilon, amelyek sokak szerint az épület legszebb részei).

Nyitvatartás: Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépülete az épület rekonstrukciós munkálatai miatt zárva tart, nem látogatható. A kiállításoknak és a programoknak az Iparművészeti Múzeum Ráth György-villája ad otthont. A múzeum online gyűjteményi adatbázisában közel 42 000 műtárgy érhető el és böngészhető.

Ráth György-villa nyitvatartása: hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig látogatható. A villa jelenleg csak meghirdetett programokon, valamint csoportok számára, előzetes egyeztetéssel látogatható. Csoportok bejelentkezése: info@imm.hu

Jegyárak: Teljes árú jegy: 3 200 Ft., Kedvezményes jegy*: 1 600 Ft., Családi jegy*: 6 400 Ft., Sétajegy*: 1 500 Ft *Kedvezményes jegy: 6-26 év és 62-70 év közötti látogatók számára.
*Családi jegy: 2/1 felnőtt + 1 vagy több gyermek (18 év alatt)
*Sétajegy: vezetett városi sétával összevont ajánlat, mely a Ráth György-villa földszintjének megtekintését teszi lehetővé.

Iparművészeti Múzeum

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!