A terényi Hunnia Csipkemúzeumban a művészi, leheletfinom csipkevilág kápráztatja el a látogatót.

A Cserhát napsütötte lankái között megbújó Terény szép fekvésű, csendes nógrádi falu, amelynek közepén a Szanda-patak csordogál. Ebben a völgyben húzódó település jellegzetes építményei a kontyos, tornácos, vályogból épült palócházak: mintegy száz épület, amelyek javarészt az 1910–1930-as években készültek. Igazán különleges program lehet egy faluséta Terény utcáin: az építészeti örökség mellett felfedezhetők a palóc néphagyományok is, amelyek gazdag szlovák nemzetiségi gyökerekkel, egyedi kulturális látnivalókkal és közösségi szokásokkal élnek tovább. A település legfőbb látnivalói – sok falusi helyszínhez hasonlóan – a templom, a tájház, az egykori bognárműhely, és persze a különleges Hunnia Csipkemúzeum, ahol a reneszánsz úri ruhákat és csipkés paraszti viseleteket magunkra öltve emlékezetes fotó is készülhet.

A Hunnia Csipkemúzeum a templom közelében, az Arany János út egyik szépen felújított parasztházában található. A múzeum 2011 júliusában nyílt meg, és hazánk egyik különleges textilgyűjteményének ad otthont: a magyar csipkekészítés gazdag örökségét – ezen belül is a Hunnia csipke történetét és technikáját – mutatja be.

A múzeum különlegességei

A Hunnia csipke attól egyedi, hogy magyar népművészeti motívumokat jelenít meg csipke formájában. Nagyon vékony szálból készül, apró, kontúrozott motívumokból épül fel; szövéssel alakítják ki, a felületet díszverésekkel „lazítják”. Eredete a 20. század elejére vezethető vissza: a Hunnia csipkeüzem fejlesztette művészi iparággá. Megalkotása Fáy Aladárné, született Edvi Illés Gizella nevéhez fűződik.

Alkotásaiban a sárközi főkötőhímzések mintavilága, a somogyi pásztorfaragások díszítései és a matyó hímzések egyes motívumai is visszaköszönnek. A múzeum legértékesebb darabjai közé tartoznak azok a művészi csipkék, amelyeket egykor díszmagyar viseletekhez, oltárterítőkhöz vagy polgári otthonok díszítéseként használtak. A ritkaságok között látható Edvi Illés Gizella száz évvel ezelőtti, géppel készített „ruhakölteménye” eredeti brüsszeli csipkegallérral, menyecskekendővel, és megcsodálhatók a gránátalmás, pávás terítők is. Külön figyelmet érdemel az elegáns napernyő, amely Fáyné Tornóczky Judit alkotása.

A múzeum nemcsak a Hunniát mutatja be, hanem más jellegzetes magyar csipkefajtákat is, így jól összehasonlíthatóvá válnak a különböző tájegységek mintái és technikái.

Hunnia csipke eszközök

A Hunnia csipke vertcsipke-technika, amelyet a csipkék egyik legösszetettebb fajtájának tartanak, hiszen sok orsóval és eszközzel készül. A munkához speciális csipkeverő párnákat – henger alakú dobokat – használnak, amelyekre a mintát rögzítik, és természetesen rengeteg gombostűre is szükség van. A Hunnia csipke egyik jellegzetessége a szabad szálvezetés: gyakran sok pár orsó egyidejű használatát kívánja meg, ezekkel vezetik a szálakat és építik fel a mintát. Fontos eszköz a Fáy Aladárné által megalkotott, népi motívumokon alapuló, egyedi tervezésű mintakarton is.

A Fáy család öröksége

A Fáy Társaság 1992-ben alakult meg, a család 750 éves múltját megünnepelve. Tagjai az abaúji Fáj községről elnevezett Fáy családhoz kötődnek. Az egyesület egyik fő célja a kulturális értékek megőrzése és közkinccsé tétele, valamint a művész családtagok munkásságának megismertetése.

A Hunnia csipkét – annak „születését”, technikáját – bő száz esztendővel ezelőtt Fáy Aladárné, Edvi Illés Gizella dolgozta ki; ezt az örökséget a Fáy Társaság Egyesület családi értékként őrzi. A csipkemúzeum alapítója és egyben tárlatvezetője Fáyné Tornóczky Judit, aki a családi örökség bemutatásán túl bevezeti az érdeklődőket a csipkék világába. Kézműves tevékenységének elismeréseként Nagy Palóc – dr. Zólyomi József-díjat kapott.

Kipróbálná a csipkekészítést, a csipkeverést?

A jelentkezők a jelenlegi tudásszintjüknek megfelelő foglalkozáson vehetnek részt. A csipkekészítő azt ígéri, hogy a műhelymunkákon megismerhetők a vertcsipke-készítés alapjai: az orsózás, az alapvetések és a fonás. Aki pedig elmélyülne a csipkekészítésben, részt vehet az évente megrendezett táborukban is.

A Hunnia csipke készítését a technikai összetettsége miatt jellemzően haladó csipkeverőknek ajánlják, de ettől függetlenül érdemes ellátogatni a terényi Hunnia Csipkemúzeumba: az eredeti eszközök és a finom csipkék egy csodálatos kézműves mesterség emlékezetét őrzik. A látogatás különlegessége, hogy gyakran tartanak mesterségbemutatókat is, ahol élőben követhető a csipke születése, sőt az alaptechnika akár ki is próbálható.

Terény lakosságának nagyjából fele evangélikus és szlovák nemzetiségű; őseik a 18. század táján települtek be. A falu utcáit járva apró, rejtett kincsek fedezhetők fel a palóc kontyos parasztházak oromdeszkázatán: különféle díszek és áttört jelképek. A barátságos helyiekkel könnyű beszélgetést kezdeményezni, és sok érdekesség kiderülhet a múltról, a hagyományokról, a kézműves örökségről. Szívesen mesélnek arról is, hol van és mi a „kurjantó”, miért található itt annyi Szent-Györgyi Albert-emlék, mi volt az „Asszonybosszantó”, ki volt az a harangozó, aki családi hagyományként kézzel-lábbal kongatta a harangokat, és mit jelentenek az „ulicskák”.

A környék látnivalónak felfedezésére akár egy hétvégi kirándulást is érdemes betervezni. A Terényhez tartozó Kiskérpusztán töltötte gyerekkorának nagy részét Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós, akinek emlékét emlékpark és szobor is őrzi. Több vár és múzeum található a környéken, mint a közelben lévő Bujáki vár romjai, a Glatz Oszkár kiállítás, vagy Szandaváralja (az Országos Kéktúra érinti), amely felett Szandavár nevezetes romjai állnak. Autóval vagy akár kerékpárral Hollókő sincs messze: a rekonstruált  Hollókői várban annak a legendának is utánajárhatunk, hogy a várat hollók építették.

Nyitva tartás: előzetes bejelentkezéssel látogatható.