A Gyöngyösi Szent Bertalan Vallásturisztikai Központ és Kincstár a város különleges szakrális értékeit mutatja be.

A Szent Bertalan-templom Gyöngyös jelképe, a belváros meghatározó műemléke, melynek tornyába lifttel is felmehetünk, hogy élvezzük a panorámát. A Mátra és Heves megye egyik legszebb, legérdekesebb múlttal rendelkező temploma lebilincselő szépségű, monumentális belső csarnokot tár a betérők elé. Egységes barokk belseje lenyűgöző hatású, gazdagon díszített, kiemelkedően fontos értéke a 16. századból megmaradt keresztelőkút. A háromszintes, órapárkányos, 30 méter magas, vaskos tornyokat az eredetivel megegyezően 2018-ban állították helyre, és megnyitották a nagyközönség számára, amely exkluzív kilátóként funkcionál. Gyöngyös egyházi kincseit a Vallásturisztikai Látogatóközpont fűzi össze, amely a Főplébánia épületében található.

Gyöngyösi Szent Bertalan Vallásturisztikai Központ a templom szentélyétől mintegy száz méterre, északra fekszik, a „Szent Korona Ház” épületében. Az épület több néven is ismert: hivatalosan Gyöngyös-Felsővárosi Főplébánia, ám sokaknak Almásy-ház, vagy más néven Szent Korona-ház. A házat Almásy Pál építtette 1784-ben, 1934-ben került egyházi tulajdonba, ahol ma az Egyházi Kincstár különlegességeit őrzik.

A látogatóközpont kiváló lehetőség az ide érkező zarándokok, vallási turisták és érdeklődők számára, hogy egy helyen kapjanak információt a szakrális értékekről. Itt lehet belépőjegyet váltani, szakavatott vezetést kérni, kegytárgyakat vásárolni, és egy kávét vagy frissítőt is el lehet fogyasztani.

Látnivalók, különleges szakrális értékek:

A Szent Bertalan-templom Kincstár kiállítótermeiben olyan műkincsek találhatók, amelyek eszmei és esztétikai értéküket tekintve is egyedülállóak. Mesélnek egy 15. századi magyar városról, kincseinek történetéről. Megtalálható itt a magyar könyvnyomtatás számos értékes példánya, életrajzi írások, misekönyvek, miseruhák, kivételes liturgikus ötvöstárgyak, amelyeket több száz évvel ezelőtt élt mesterek készítettek.

A Szent Bertalan-templom alapjait már az 1301-ben kelt oklevél is tanúsítja. A 15. század végén csarnoktemplommá alakították nagy gótikus ablakokkal és 22 mellékoltárral – ez volt a korszak legnagyobb plébániatemploma Magyarországon. Ma is a térség egyik legnagyobb temploma, csodálatos freskókkal és 6 mellékoltárral. Egységes barokk belseje lenyűgöző hatású, a templomba betérők az északi hajóban egy különleges festményt láthatnak, amely II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a gyöngyösi születésű Széchenyi Pál kalocsai érsek gyöngyösi találkozását ábrázolja. A templom ritkasága még a szentély déli oldalán álló gótikus bronz keresztelőmedence a 15. századból. A Szent Bertalan-templom történetét szakavatott vezetéssel is meg lehet ismerni, gazdag freskósorozatát neves festők munkája díszíti.

A Toronykilátó 30 méter magasan, a Szent Bertalan-templom déli tornyában található. Lifttel vagy 129 lépcsőn keresztül lehet feljutni, ahonnan Gyöngyös csodálatos látképe tárul a látogatók elé.

A Lapidárium a 12. századi Szent Anna-kápolna alapjait védő épület. Az 1990-es években történt régészeti kutatások tárták fel a kápolna alapjait, falait és templomba nyíló bejáratát. Itt láthatók az 1917-es gyöngyösi tűzvész, valamint IV. Károly és Zita királyné látogatásának képei is. Az épület modern művészeti kiállítások helyszíneként is működik, és otthont ad azoknak a régi köveknek, amelyekhez a város történelme szorosan kapcsolódik.

Gyöngyösi Kálvária Stációképei a Kincstár udvarán

A kálváriához kötött búcsút VI. Pius pápa engedélyezte 1794-ben. A gyöngyösi Kálvária stációi az egykori Úr-dombon álltak, felújításukra 1938-ban került sor. A dombormű-sorozat Zsolnay-majolikából készült, alkotói Apáti Abt Sándor és Mack Lajos, a Zsolnay-gyár keramikusai voltak. A stációkat az 1990-es évek közepén megrongálták, ezért dr. Nagy Lajos apát, felsővárosi plébános leszedette és restauráltatta. A tizennégy stációt a 2014-es felújítást követően a plébánia udvarán helyezték el.

A Kálvária, Krisztus megfeszítésének színhelye, a Golgota (Koponyák hegye) latin megfelelője a calva szóból származik. A stációk arra emlékeztetik a keresztényeket, miként követték egymást az események Jézus földi életének utolsó óráiban. A húsvétot megelőző nagyböjt péntekjein keresztutat járnak a katolikus hívők, amely a templomokban, illetve a szabadtéren lévő (kálvária) tizennégy stáció előtti imádságból áll.

Gyöngyös templomai, múzeumai, regényes körülmények között elrejtett, majd megtalált kincsei és freskókkal díszített épületei ma már a város ékkövei. Mindegyikük önmagában is egyedi látnivaló, de a Gyöngyös névhez természetesen több legenda is fűződik, amelyeket tematikus séta során, szakvezetés segítségével fedezhetünk fel a mátraaljai városban.

Nyitva tartás:
Kedd–szombat: 10:00–17:00 (nyári időszakban), 10:00–16:00 (téli időszakban)
Vasárnap–hétfő: zárva