A Benczúr-kúria visszanyerte régi fényét, mely méltó emléket állít egykori híres lakójának, az ikonikus festőművésznek.

Szécsény, Nógrád vármegye különleges települése a Megyer-patak mentén, amely több évszázados kincseket rejt. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc ide hívta össze az országgyűlést, itt látható Magyarország ferde tornya, valamint a régmúlt idők emlékeit őrző Forgách–Lipthay-kastély, amelyben ma a Kubinyi Ferenc Múzeum működik. A város központjában sétálva érdemes betérni az 1332-ben, pápai engedéllyel épített ferences templomba és a kolostorba, ahol évente új kiállítás tekinthető meg. Ha Szécsényben járunk, kihagyhatatlan hely az újjászületett Benczúr-kúria felkeresése, amely a festőfejedelem, Benczúr Gyula nyaralókastélyaként és műteremházaként szolgált élete utolsó éveiben.

A Benczúr-kúria a nógrádi dombok között található Dolányon, amelyet a híres magyar festőről neveztek el Benczúrfalvának. Középpontjában ma Benczúr Gyula életművének bemutatása áll. Őt tekintjük a magyar akadémikus történeti festészet egyik legkiemelkedőbb egyéniségének, aki múltunk számos nagy pillanatát örökítette meg. Benczúr Gyula festőművész és tanár a 19. század végi magyar képzőművészet meghatározó személyisége volt, akit már életében is elismerés és köztisztelet övezett. 1906-ban a magyar országgyűlés Főrendiházának örökös tagja, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett.

A Benczúr-kúria kiállítását műalkotások, multimédiás tartalmak és egyedi művészeti, történelmi élmények teszik izgalmassá, ahol mindent megtudhatunk a festőművész életéről, és műveiből is látványos ízelítőt kapunk.

Benczúr-kiállítás

A Benczúrfalva-kúria megújult látványvilága csodálatos – el kell menni és megnézni! Kiállítótereiben 18 eredeti Benczúr-festmény, relikviák, saját textilgyűjteményéből származó eredeti drapériák, továbbá reprodukciók, fotók és kisfilmek mutatják be az ikonikus művész szellemi hagyatékát. A kiállítás során többféle Benczúr Gyulát ismerhetünk meg, hiszen magánemberként más típusú műveket alkotott családjának és barátainak, mint a nagyközönség számára. Ezt jól szemléltetik a „Lélek arcai” teremben látható alkotások. Ezek egyrészt különböző önarcképekből álló, forgatható táblaképek, melyeken gyakran különféle szerepekben tűnik fel a festőművész; mellettük pedig olyan művek kaptak helyet, amelyeket a közönség számára alkotott.

A „Portré és reprezentáció” című rész egész falas installációjában a hivatalos Benczúrral találkozhatunk: reprezentatív portréfestészetének tizenhárom fontos darabját kicsinyített nemesmásolatokon láthatjuk. Az uralkodócsalád, előkelőségek, vezető politikusok és a kulturális élet képviselői mellett a pénzarisztokráciát is megfestette – gyakorlatilag mindenki portrét rendelt tőle, aki számított.

A „A KÉPÍRÓ – Közelítések Benczúr Gyulához” című állandó kiállítás az első teremben látható, amelyet tárlatvezetéssel is végigjárhatunk. A „képíró” a festő régi elnevezése; Benczúr Gyula maga is előszeretettel hívta így magát. A tárlatot végignézve mindent megtudhatunk életútjáról, munkásságáról, családjáról, valamint történelmi, mitológiai és portréfestészetét szemléltető műveiről.

A történeti festészetét bemutató teremben látható a Budavár visszavétele 1686-ban című kép kicsinyített nemesmásolata, amelynek eredetije a Magyar Nemzeti Galériában található. A terem túloldalán a történeti festészet más műfajába tartozó alkotások függnek, például az a késő rokokó életkép, amely XVI. Lajost és családját ábrázolja az elfogásuk előtti pillanatban Versailles-ban.

A fennmaradt források szerint Benczúr úgy gondolta, hogy a festészet a gyönyörködést szolgálja – ennek lenyomata a kiállítás második felében látható. Itt csodálható meg a Mályvák között című, 1889-es alkotása (a kép 1897-es, saját kezű kicsinyített másolata), amelyet önfeledten játszó gyermekei ihlettek.

A záróterem egyik sarka a mester könyvtárát idézi meg; az enteriőrt egy eredeti asztalka teszi teljessé, amelyet Benczúr az epreskerti műtermében használt. Egyik legutolsó festménye is itt látható: a halála évében, 1920-ban, a kúria kertjében készült mű, amely egyedülálló az életműben. A kiállítás kurátora Páll Evelin.

A Benczúr-kúriában a festészet iránt fogékony látogatóknak egy olyan közösségi teret hoztak létre, ahol a képzőművészet számos ága meg tud jelenni, otthont adva kulturális és művészeti programoknak, alkotótáboroknak és workshopoknak.

A neves festőművész alkotásai mostantól a kúria falai között is megtekinthetők, így a látogatók egyszerre gyönyörködhetnek az épület eleganciájában és a magyar művészet egyik kiemelkedő alakjának örökségében. A csodaszép kiállítás megtekintése után a kúria kávézójában kikapcsolódhatunk, majd felkereshető Benczúr Gyula végső nyughelye is. A családi mauzóleum Jánszky Béla építész tervei szerint készült Szécsény-Benczúrfalván.

Nyitva tartás:
November 1 – március 31.
Kedd-vasárnap: 10:00 – 17:00
Április 1 – október 31.
Kedd – vasárnap: 10.00 – 18.00

Jegyárak: 
Felnőtt jegy: 2800 Ft
Helyi lakosoknak: 1000 Ft (lakcímkártyával kell igazolni)
Kedvezményes jegy: 1400 Ft
Magyar nyelvű kiállításvezetés díja: 15 000 Ft/csoport

Ingyenes belépésre jogosultak: 
6 év alatti gyermekek
70 év feletti látogató
Fogyatékkal élő személy és 1 kísérője.
A miniszter által kiállított szakmai engedéllyel rendelkező látogatók.
Közoktatásban dolgozó tanár, oklevéllel.
Tagja egy legalább 400 fős országos közgyűjteményi szakmai szervezetnek.
Mozgáskorlátozott látogatóknak 3 kijelölt parkolóhely áll rendelkezésre, amely a gazdasági kapun keresztül közelíthető meg. Érkezés előtt hívják az őrszolgálatot: +36 30 592 5550 az akadálymentes hozzáférés érdekében.