Az egri Valide Szultána Fürdőrom az oszmán kor egyik öröksége. Egykor impozáns megjelenésű, kellemes vizű, vörös kupolával fedett fürdő volt.

Eger városa egyike hazánk legrégebbi településeinek, gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett, melyet a terjeszkedő Oszmán Birodalom más európai területekkel együtt próbált elfoglalni. Dobó István és a várvédők 1552-ben visszaverték a török támadást, majd Mohamed szultán csapatai 1596-ban el tudták foglalni a várat, ami száz esztendő múlva szabadult csak fel a török uralom alól. Ez a magyar történelem egyik legnehezebb időszakát jelentette. Ebben az időszakban a törökök számos épületet emeltek, melyek közül néhány máig fennmaradt, mint például ma is álló egri minaret, vagy a Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze feltárt Valide Szultána fürdő maradványai. A hódítók a vallási és kulturális helyeket meglévő épületek átépítésével alakították ki, melyekről Evliya Çelebi, a híres oszmán-török utazó és író naplója tanúskodik.

A Valide Szultána fürdő története
A Valide Szultána magyarul a „Szultán anyja” nevet viseli. A fürdő története kevésbé ismert, építésének pontos időpontját sem ismerjük, egyes feltételezések szerint a török uralom kezdetén épülhetett. Evliya Çelebi megemlíti útinaplójában, amelyben lelkeket megnyugtató gőzfürdőnek nevezi. Egerben összesen két gőzfürdőt említ: az egyik ,,a Valide Sultan gőzfürdője, a belső vár kapuja alatt, a híd végénél található, mely szívet nagyon felvidító, kellemes fürdő ez, vize és levegője jó, hat kamrája (halvet) van, minden kupoláját cserép fedi”. A másik az Arnaut paşa által építtetett fürdő, amely még ma is üzemel, ez a híres egri Török Fürdő.

Eger visszafoglalása után már nemigen használták a Valide Szultánát fürdőként. A szabadságharc idején Rákóczi foglalta el a várat, és a fürdőt gabonaraktárként használták, ami az épület pusztulásához vezetett. Később kolduslakássá vált, majd Barkóczy Ferenc püspök a fürdőromot bronzöntő műhellyé alakíttatta. Az 1860-as években Rómer Flóris mérte fel az épületet, és csak 1962-től kezdődött meg a Gerő Győző által vezetett ásatás. A feltárás sorrendjében délről észak felé haladva olyan helyiségeket találtak, mint a fűtőkamra, mely szépen faragott kváderkövekből épült. Innen egyrészt magát a fürdőt fűtötték, másrészt a vizet melegítették. Az épület centrumát képező fürdőhelyiség egy kilencosztatú, négyzet alaprajzú tér volt, melynek sarkaiban egy-egy kis kupolával fedett kamrát találtak. A fürdőhelyiség falikutjai alatt mosdómedencék álltak, a gőzfürdő e helyiségtől északra helyezkedett el. Az 1990 óta folyó ásatásoknak köszönhetően az épületet folyamatosan karbantartják; legutóbbi restaurálása 2013-ban történt, ekkortól vált látogathatóvá a sok viszontagságot megélt, téglalap alaprajzú, eredetileg kupolákkal fedett törökfürdő romja.

A szultáni nők
A leghatalmasabb szultána a Válide, a szultán édesanyja volt. Ő irányította a hárem életét, és az Oszmán Birodalom második legfontosabb személyének számított. A legrangosabb cím birtokosa volt,  valamint felettese a szultáni palotához tartozó igazgatási és felügyeleti szervek valamennyi tagjának. A válide szultána után a legbefolyásosabb nő a haseki rangot viselte: ez az „első asszony” megnevezése volt, vagyis a szultán „kedvenc” hitvese (haseki). E címet akkor használták, ha egy rabszolga vagy ágyas fiúgyermeket szült a szultánnak vagy a hercegnek. A szultáni nők sorában az első haseki a hírhedt nagy kedvenc, Hürrem volt, akit I. Szulejmán feleségül vett – ezzel egy ezeréves hagyományt rúgott fel. 1715. november 6-án, az utolsó haseki halála után a címet kadin efendi névre változtatták.

Megközelítés
A műemlék törökfürdő romja Eger belvárosában, a Tinódi Sebestyén térnél található, amely gyalogosan közelíthető meg a legkönnyebben a szűk utcák miatt. Az autósok számára a környéken fizetős parkoló érhető el, a legközelebbi buszmegálló pedig mindössze 220 méterre található.

Nyitva tartás: Meghatározott időben látogatható, amelyről a Dobó István Vármúzeum honlapján tájékozódhat.