Pécsi Püspöki Palota

Pécsi Püspöki Palota

A Pécsi Püspöki Palota különleges bepillantást enged a Püspökség változatos múltjába, a főpapok mindennapjaiba.

Pécs az egyik legszebb mediterrán magyar város, amit a Mecsek lenyűgöző panorámájáért, a pezsgő egyetemvárosi hangulatért és az épített történelemi látnivalóiért évente sokezer turista keres fel.

Pécs városát a II. század elején rómaiak alapítottak Sopianae néven. A IV. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. A püspökséget 1009-ben Szent István király alapította, amely a Pécsi Püspökség központja, a mindenkori pécsi püspökök rezidenciája.

A Püspöki Palota a Dóm téren a Székesegyház nyugati oldalán álló, Püspökvárnak is nevezett komplexum, amely a monumentális bazilika körül, több jelentős egyházi épületegyüttesből áll, amit az elmúlt évszázadok alatt emeltek. Így jött létre a püspökvár, amely külön várfalat kapott ami az épületegyüttes délkeleti oldalán álló Barbakán bástyája. A reneszánsz korban a palotát jelentősen átalakították és kibővítették. A XVIII. század második felében Klimó György püspök az egész épületet teljesen átépíttette. A palota ma is látható arculata a XIX. században alakult ki, Scitovszky püspök megbízásából.

A Püspöki Palota csak csoportosan, szakvezetővel látogatható. A 12. századi épületben megtekinthetjük a püspöki dolgozószobákat és szalonokat. A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk. A lépcsőház felső szintjén hatalmas, enteriőrökben 17. század végi, Mária Terézia által adományozott falikárpitok mellett, 18. századi, nagyméretű olajfestmények, püspöki portrék gazdagítják a látogatás élményét. Érdemes néha kipillantani az ablakokon, különleges perspektívából láthatjuk a Dómot és a teret.

A Püspöki Palota szökőkúttal, csobogókkal díszített kertjéből juthatunk le a hajdani borospincébe. A pincét a Magtárral összekötő alagutat azonban nemcsak bor tárolására használták. Az egyházzal ellenséges államszocializmus idején, amikor a püspöki rezidenciába és kertjébe számtalan lehallgató-készüléket telepítettek, itt a titkos alagútban tudott a püspök bizalmas beszélgetéseket folytatni a lehallgatás veszélye nélkül.

A Püspöki pince a 18. században épült borospince, amely a korabeli püspöki rezidenciához tartozott, és az uradalom „főpincéjeként” volt ismert. A mélyen a föld alá nyúló, kétszintes, hatalmas térben a látogató megtekintheti a pince eredeti hordóit, és megkóstolhatja borait. A kiállítás történeti távlatba helyezi hazánk négy ősi borvidékének (pécsi, szekszárdi, tolnai, villányi), gazdagságát és a Pécsi Egyházmegye nagy múltú borkultúráját.

Nyitvatartás: Vezetett látogatással tekinthető meg.

Május 1- Szeptember 30. között Hétfő-Péntek fix időpontú látogatás 10:00-kor és 14:00-kor, Szobat-Vasárnap fix időpontú látogatás 10:00-kor és 12:00-kor.

Október 1 – Április 30. között Hétfő-Péntek fix időpontú látogatás 14:00-kor, Szobat-Vasárnap fix időpontú látogatás 10:00-kor.

Jegyárak: A belépés 6 éven aluliaknak ingyenes! Felnőtt: 2400 Ft., Kedvezményes 1900 Ft., Családi jegy: 4800 Ft, a belépő a vezetést is magában foglalja.

Pécsi Püspöki Palota

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!