Megyeháza Budapest
Budapest, Városház u. 7, 1052 Magyarország
A ma is funkcionáló budapesti megyeháza 1804-1841 között épült meg Hild János, Hofrichter József és ifj. Zitterbarth Mátyás tervei alapján.
A Megyeháza Budapest egyik legszebb klasszicista épülete, a reformkori események egyik fontos helyszíne.
Felépítése óta a (vár)megye neve, területe, igazgatási rendszere sokat változott, de az épületegyüttes alapvető funkciója lényegében változatlan maradt. Az épületek külső részei nagyobb átalakítások nélkül maradtak fenn.
A Vármegye nemesi szervezete 1689-ben Budán, az Úri utcában vásárolt egy házat székház céljából. A legenda szerint a megyei urak nem akarták, hogy az országgyűlés, az udvari kamarilla és a haditanács tudja, mit tárgyal a Megyegyűlés, ezért 1697-ben Pesten megvásárolták Pachner hadbiztos házát. A megyei közigazgatás azóta is, ezen a helyen működik.
A ma is funkcionáló új vármegyeházát a megye közönsége három részletben 1804-1841 között építtette meg Hild János, Hofrichter József és ifj. Zitterbarth Mátyás tervei alapján.
A reformkor idején Pest vármegye volt az első, amely létrehozott egy olyan megyei központot, ahol a megye legfőbb irányító testületei (közgyűlés, alispáni, ügyészi, számvevői, pénztári hivatal, levéltár, törvényszék, börtön és a vezető tisztviselők szállásai) egy épületben kaptak helyet.
A jelenlegi Városház utcai rész ifj. Zitterbarth Mátyás terve alapján készült – az 1838-as nagy-árvíz pusztítása után – 1839-41 között.
Díszterem
Az épület Díszudvarában egy több mint 100 éves kanadai diófa állt, vele szemben található a Díszterem, ami eredeti formájában is így nézett ki, de a II. világháborúban elpusztult csillárok helyett a várbéli régi Országház dísztermének csillárjai kerültek ide. A terem falán Gróf Széchenyi István, (1831-ben Pest megye táblabírája volt), Táncsics Mihály, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos (a vármegye 1847-48-as követe, pénzügyminiszter, kormányzó) Dózsa György és Fáy András (az első Pesti Takarékszövetkezet megalapítója) képei láthatók.
Az elnöki emelvény mögött álló empire órát, a megyei nemesek közadakozásból vették 1830-ban a megyegyűlésnek. Az óra a háború végétől a levéltár raktárában volt és az 1980-as évek felújítása után került vissza eredeti helyére, azóta is pontosan működik.
Itt üléseztek és üléseznek ma is a megye képviselői.
A középső udvaron állt egykoron a bitófa, itt hajtották végre az ítéleteket. A körülötte lévő épületrészt egy ideig börtönként és levéltárként is használták. A középső udvart és a hátsó udvart összekötő árkádban több mint 120 éves téglák láthatók, amelyek Pest megyei nemesi birtokokról származtak.
Kápolna
A Megyeházán kapott helyett a börtönkápolna. A ma már exkluzív berendezésű és ólomüveg ablakokkal díszített kápolnában található az úgynevezett Kosáry szoba, ahol Kosáry Domokos dolgozott.
A Megyeháza udvarának hangulata több filmrendezőt is megihletett már. Itt forgatták többek között a Hídember, a Noszty fiú esete Tóth Marival, az Egy magyar nábob, a Kőszívű ember fiai és a Napfény íze című filmek egy-egy részletét.
A Megyeháza visszafogott, de elegáns pompájával, a magyar nemesek fénykorát idézi. Az épület különlegessége a számos szobor, dombormű, nemesi címer, festmény és az öntött vas falikút. Az épület termei az elmúlt években megújultak.
