A Nemzeti Emlékhellyé nyilvánított esztergomi várnegyedben áll a Királyi vár, amely 2008-ban megkapta az Európai Örökség címet.

Az esztergomi vár a magyar állam születési helye, az 1000 éves magyar állam az esztergomi Várhegyen alakította ki első központját.
A várhegyen alakult meg és működött az állam életét alapvetően meghatározó két intézmény, az egyházi és a világi főhatalom, az érsekség és a királyság.

A jelenleg is álló lakóépületeket Árpád-házi III. Béla király parancsára építették külhoni építőmesterek, és ezzel létrejött a déli sziklacsúcson az uralkodó székhelye, melynek központjában a sokszögletű lakótorony és gyönyörű várkápolna található. Ettől északi irányban egy kisebb dombon emelkedik a Szent Adalbert székesegyház.

Az első jelentősebb ostrom az 1241-1242-es tatárjárás idején szenvedte el. A királyi várost elfoglalták és feldúlták, de a várat nem tudták elfoglalni.

A 13. század második felében már az egész Várhegy az esztergomi érsek birtokában volt, aki óriási hatalmának tudatában többször az uralkodóval is szembeszállt.

A 14. század elején a felvidéki vármegyéket uraló Csák Máté dúlta fel az érsekség birtokait, míg a cseh származású Vencel király csapatai el is foglalták.

Anjou Károly uralkodása alatt indult meg Esztergom virágzása, a dúsgazdag érsekség jelentős építkezéseket vitt véghez a Várhegyen. Virágzásának csúcspontja  Vitéz János érseksége idején volt, amikor a folyó felőli oldalon az ebédlőpalotát megépítették.

A 16. században már a hódító török árnyéka vetődött az esztergomi érsek székhelyére, I. Szulejmán török szultán serege 1543-ban megostromolta és elfoglalta. A török megszállás alatt fokozatosan dőltek romba a középkori magyar építészet remekműveiként számon tartott székesegyház és palotarészek.

A Habsburg hadvezetés többször is elfoglalta, majd az Oszmán Birodalom katonái ismételten visszavették a Buda körüli végvárrendszerük nagyon fontos bázisát. 1594-es ostrománál esett el Balassi Bálint, aki a korszak legjelentősebb reneszánsz költője volt.

Az oszmánok hatalmából véglegesen csak 1683 őszén szabadította fel Sobieski János lengyel király a seregével. Emléktáblája a Duna menti Vízivárosban látható.
A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban történt az utolsó katonai esemény, amikor rövid ideig a felkelők vették hatalmukba a várat.

A 18. században egymás után  bontották le a vár védőműveit, majd 1869-re elkészítették a régebbi templom helyén a monumentális méretű Bazilika.

Az egykori királyi székhely múltjának feltárása az 1930-as években kezdődött meg. 2000-ben a vár egyes részeit teljesen újjáépítették, valamint elkezdődött a freskók feltárása és felújítása. A vár déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, valamint a panoptikum.