Csergezán Pál-kilátó
Páty, 2071 Magyarország
A Páty, Nagykovácsi és Telki hármas határán emelkedik a vörösfenyőből készült Csergezán Pál-kilátó, melynek teljes magassága 23,5 méter.
A Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon álló kilátó legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett, ahová pontosan 100 lépcsőfokon lehet feljutni.
A különleges alakú, leginkább vitorlát formázó kilátó 2004-2005-ben épült, avatása 2006. szeptember 5-én történt. Az építmény vasbeton alapon nyugszik, szerkezete a kültéri viszonyoknak leginkább megfelelő, az időjárási viszontagságoknak jól ellenálló vörösfenyő gerendákból és lécekből készült. Homlokzatát különleges lécborítás fedi, amely lehetővé teszi a szabad kilátást a fölfelé való haladás közben is.
Építésének különlegessége volt, hogy miután komolyabb gépek használatára a helyszínen nem volt lehetőség, ezért a nehéz vörösfenyő elemeket mind kézzel emelték a helyükre. A közbenső emeleteken számos pad található, amelyek tovább könnyítik a feljutást a legfelső szintre. A tágas pihenőknek köszönhetően nagyobb csoportok is látogathatják a kilátóhelyet, egyidejűleg maximálisan 150 fő tartózkodhat a kilátóban.
A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel. A Budai-hegység ismertebb csúcsain kívül a Pilis-hegység, a Visegrádi-hegység, a Mátra, a Vértes, a Gerecse és a Velencei-hegység is látható. A nagy kémények déli irányban Százhalombattát mutatják, az esztergomi bazilika pedig akár felhős időben is szabad szemmel látható. A jól azonosítható látnivalók irányát a kilátószint párkányán ábrák és feliratok is jelzik.
A kilátó névadója Csergezán Pál, híres természet- és vadászfestő, aki számos képen örökítette meg a környék élővilágát. Telkiben töltötte életének utolsó éveit, műterme a Budakeszi Erdőgazdaságban volt. Az 1990-es években elhunyt művész sírja a közeli Anna-laknál, az erdőben található.
