FOTÓ: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert
FOTÓ: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert
FOTÓ: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert
Szeged
Virágba borult a szegedi egyetemi füvészkertjében az indiai lótusz
A Szegedi Tudományegyetem idén százéves füvészkertjében, annak is egyik tavában él Közép-Európa legnagyobb virágzó indiailótusz-állománya.
Az állomány csaknem egyidős a botanikuskerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre.
A lótuszos tóban már teljes pompájában látható az indiai lótusz (Nelumbo nucifera). A növény kékeszöld pajzs alakú leveleinek egy része a víz felszínéhez simul, többségük azonban magasan a víz fölé emelkedik. A virágok egy része még bimbó formájában zárja magába szépségét, sok virág azonban teljes nyílásban van. A nagyméretű virágok sötét rózsaszínűek, a szirmok között látható sárga, fordított kúp alakú rész a termőtáj, melyet sok sárga porzó vesz körül. A növény virágzásában egészen augusztus végéig gyönyörködhetünk.
A keleti világ egyik legfontosabb spirituális jelképe a szent lótusz, amely a megvalósult tökéletességet, az idő örök körforgását szimbolizálja. Iszapos vizekben gyökerezik és onnan tör a fény felé, mindazt amit magába szív átváltoztatja szellemivé, fénnyé, világossággá. A lótuszvirágot a legerősebb vihar sem tudja a víz alá süllyeszteni, levelein nem marad meg sem az eső, sem a por.
A lótuszhoz hasonlítják azokat a megvilágosodott bölcseket, akik az élet változásaitól érintetlenek maradnak, szilárd az Istenbe vetett hitük, derűs nyugalomban és kívánságoktól mentes elégedettségben élnek. Om mane padme hum – hirdeti az egyik legismertebb tibeti imádság, mantra, melynek jelentése sokkal összetettebb, mint a szószerinti fordítás: Éljen a lótuszban (padme) élő drágakő.
A hétvégén, a Lótusz napokon, nemcsak a lótuszos tavat csodálhatják meg a füvészkertbe látogatók, hanem a Távol-Kelet íz-, illat- és dallamvilágát bemutató programok, tánc-, jóga- és harcművészeti bemutatók is várják őket.
A programok szombaton és vasárnap is közös jógázással indulnak. Majd a botanikus kert különböző helyszínein, az rendezvényre fölállított színpadon, a mediterrán üvegházban, a lótuszos tó partján, a műsorsátorban koncertek, előadások, tánc- és harcművészeti bemutatók várják a látogatókat. Az érdeklődők megismerkedhetnek a kalligráfia és a lótuszfestés rejtelmeivel, részesei lehetnek japán, kínai vagy koreai teaszertartásnak, különféle jógákat és meditációs technikákat próbálhatnak ki vagy bekapcsolódhatnak egy tajcsifoglalkozásba is.
A kertben kétóránként lótusztúra indul, melyen az arborétumban nevelt távol-keleti növényeket, így a lótuszt mutatják be a füvészkert munkatársai, szombaton és vasárnap egy-egy kellemes sétán pedig Japán őshonos növényvilágáról és a japánkertek sajátosságairól is szó esik majd.
A legenda szerint Buddhának életet adó növény őshazája Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol szinte minden részét hasznosítják. A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva, főzve, sütve fogyasztják, megszárítva lisztet őrölnek belőle, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.
Kapcsolódó cikkeink
Szeged
Látogatható a Szegedi Tudományegyetem megújult füvészkertje
A botanikus kert védettségi igazolvány nélkül látogatható, a páfrány- és az orchideaházba azonban csak védettségi igazolvánnyal rendelkezők léphetnek be.
Szeged
