Busó szoborcsoport fogadja mostantól a Mohácsra érkezőket
„Mohács kapuja” címmel valósult meg az a projekt, melynek eredménye a Pécsi út körforgalmának csomópontjában létesített busó szoborcsoport.
A Trischler Ferenc szobrászművész által készített alkotás egyszerre szimbolizálja Mohács sokszínű nemzetiséget, a helyi identitástudat fontosságát és megőrzését továbbá az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított Busójárást, amely fontos nemzeti értéket képvisel hazánkban.
A 3 busóalak 5 féle attribútumot tart kezében (vasvella, obramenica, buzogány, kereplő és evezőlapát), melyek mind szimbolikus jelleggel bírnak.
Ezentúl bárki, bármikor érkezik Mohácsra, busókba botlik, akik nem elűzik az ideérkezőket, hanem mosollyal fogadják.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot.
A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának, mely szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltöztek és maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal keltek át a Dunán az éj leple alatt , hogy kizavarják a törököket Mohácsról aligha van történeti alapja.