A lombok felett sétálhatunk Pannonhalmán: Boldog Mór-kilátó és tanösvény
A Boldog Mór- kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Sokorói-dombságra, a Pannonhalmi-medencére, de ellátni a Bakony északi vonulatáig is.
A kilátó az egyik első magyar származású főpapról, Boldog Mórról kapta nevét, aki fiatalon, 30 éves kora körül lett a 996-ban alapított monostor harmadik apátja, majd 1036-ban István király pécsi püspökké nevezte ki. Alakját már a 15. századtól szentként említik, 1848-ban avatták boldoggá.
Az apátságot körülölelő parkerdőben korábban is állt kilátó, melyet 2011 végén bontottak le. A helyére emelt új messzelátó, a környező fák növekedésével összhangban hat méterrel magasabb, mint elődje, így húsz méteres lett. Építéséhez több mint 45 köbméter faanyagot, 1,6 tonna vasalatot, és 7500 csavart és kötőelemet használtak fel.
A Boldog Mór-kilátót Várszegi Asztrik főapát áldotta meg, s azt kívánta: akik körbetekintenek a magasból „nyerjenek boldogító látomást és távlatot a mindennapjaikhoz is”.
A kilátót az apátsággal a Lombkorona tanösvény köti össze, amely 2018-ban igazi látványossággal bővült: a fák lombkoronája fölé kinyúló, közel 80 méter hosszú sétányról csodálhatjuk az alattunk elterülő táj báját.
A kerekesszékkel is bejárható, kilátópontként is működő sétaút legmagasabb pontja 14 méter magasságban van a talajszinttől, s rálátunk Pannonhalma házaira és a mögötte elterülő dimbes-dombos tájra.
A fém tartószerkezetű, fával borított sétány az egyik legrégibb keresztény szimbólum, a hal formáját mutatja. A hal farka a feljáró, ami a tanösvényről indul, és a lejáró erre a tanösvényre vezeti vissza a látogatót. A kilátópontot a hal fejénél alakították ki.
Az apátság és a parkerdő
A lenyűgöző Pannon-táj