Vizsoly – a Hernád völgyének települése, ahol a Vizsolyi Biblia született

Itthon

2022. június 23. Halász Gabi Békési József

Megosztás:

Vizsoly mesés természeti környezete mellett Árpád-kori temploma, s annak középkori freskói, valamint a hungarikumok sorába tartozó, az első teljes, magyar nyelvű biblia okán véste fel magát hazánk turisztikai térképére.

Vizsoly a Hernád völgyében fekszik, a folyó bal partján. Területén már háromezer évvel ezelőtt letelepült életmódú, mezőgazdaságból élők laktak. A község kül- és belterületének leletanyaga több egymást követő kor megjelenésére utal.

A kora középkorban jelentős hellyé vált Vizsoly: növekedése, gyarapodása amellett, hogy királyi birtok volt, annak tulajdonítható, hogy itt vezetett át a Kassára, Lengyelországba és Oroszországba menő legfontosabb kereskedelmi útvonal.

A 12. században már királynéi, ispánsági székhely, tíz Hernád-menti település központja, melyekbe II. Géza, majd II. András uralkodása idején telepítettek be bajor, szász, vallon vendégnépeket. Innen kezdték benépesíteni a felvidéki Szepességet. Hiteles oklevélben 1215-ben tűnik fel először a helység neve királynéi, ispánsági székhelyként.

2 / 11

Vizsoly – a Hernád völgyének települése, ahol a Vizsolyi Biblia született

FOTÓ: Békési József

Vizsoly központjában három templom is áll, egy római katolikus, egy görögkatolikus, valamint a leghíresebb, a református templom, amelyben a nagyközönség a Vizsolyi Biblia első kiadásának egy példányát is láthatja. De a templom nemcsak ezért érdekes, hanem azért is, mert falain az ország talán legszebb Árpád-kori freskótöredékeit lehet látni.

5 / 11

Vizsoly – a Hernád völgyének települése, ahol a Vizsolyi Biblia született

FOTÓ: Békési József

A templom három szakaszban épült, a szentély 12-13. századi, a 14. században ezt bővítették a hajóval és a toronnyal. A lőrésszerű ablakok jelzik, hogy az épület szükség esetén védelmi célokat is szolgált. Az eredetileg katolikus templom a 16. században a reformátusok kezébe került, és ekkor fehérre meszelték a falakat. Az 1940-es renoválás során a fehér mészrétegek alatt freskónyomokra bukkantak, amelyek feltárása (több szakaszban) egészen 1986-ig tartott. A 700-800 éves freskóknak ma már csak töredékeik láthatóak, de így is gyönyörűek.

8 / 11

Vizsoly – a Hernád völgyének települése, ahol a Vizsolyi Biblia született

FOTÓ: Békési József

Az első, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás Vizsolyban látott napvilágot 1590. július 20-án. Ezért a kiadás helyszíni megjelölésével hivatalosan Vizsolyi Bibliának is hívjuk, de elterjedt a fordító nevét megőrző Károlyi/Károli Biblia kifejezés is.

11 / 11

Vizsoly – a Hernád völgyének települése, ahol a Vizsolyi Biblia született

FOTÓ: Békési József

A Vizsolyi Biblia nyomtatása a kor legnagyobb nyomdaipari teljesítménye volt, 450 nap alatt 800 példányt készítettek belőle, és már előjegyzésben el is fogyott mind.

A második kiadás azonban csak 18 év múlva született meg, Szenczi Molnár Albert kezdeményezésére, de ezt már Németországban nyomtatták. A Vizsolyi templomban mind az első, mind a második kiadásból látható egy-egy példány. Világszerte 54 Vizsolyi Bibliáról tudnak még, amelyekből 25 példány van Magyarországon.

Kapcsolódó