Várrom a Somlón, Isten itt felejtett kalapján

Itthon

2021. augusztus 24. Halász Gabi Tompa Csaba

Megosztás:

A 430 méteres, egykor működő vulkán északi oldalán állnak a Somlói vár fennmaradt falrészletei.

Az erődítményt feltételezhetően a tatárjárás után emelték. Első írásos említése Castrum Somlo elnevezéssel 1352-ből származik, amikor Nagy Lajos király Csenik fia Jánostól elvette és Heim fia Benedeknek adta.

A vár a történelem során számos fontos, a magyar politikai életben jelentős szerepet játszó főúr birtokában volt. Közülük kiemelkedik Bakócz Tamás esztergomi érsek, aki kis híján elnyerte a pápai tiarát, valamint Hunyadi Mátyás híres hadvezére, Kinizsi Pál.

fotó © Tompa Csaba | Csodálatos Magyarország

A vár fénykorát Bakócz Tamás idejében élte: az érsek a várat teljesen rendbe hozatta, tekintélyes pénzt áldozva erre vagyonából. A megfigyelő vár státuszú építményt szép, olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át. Alaprajza szabálytalan, belső tornyokkal és több udvarral ellátott.

Egyházi rangjához híven a püspök egy kápolnát is létesített a várban, amivel addig az nem rendelkezett.

fotó © Tompa Csaba | Csodálatos Magyarország

1543-ban Somló vára alatt nagy török-magyar csata volt. Nemcsak a környék, de az egész térség legerősebb magyar kézen lévő várává lépett elő. A Rákóczi-szabadságharc idején a vár északi helyzete miatt sokáig a császáriak kezén volt. Csak 1707-ben szabadította fel Vak Bottyán. A kuruc tábornok rendbe hozatta. Az írásos forrásokban ekkor szerepel utoljára a somlói vár.

A Rákóczi-szabadságharc után stratégiai szerepe végleg semmivé vált, és hosszas romlásnak indult.

fotó © Tompa Csaba | Csodálatos Magyarország

A vár a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében jövő év tavaszára megújul.

fotó © Tompa Csaba | Csodálatos Magyarország

A vár Doba külterületén található, autóút csak a Somló-hegy aljáig visz, onnan kerékpárral, illetve gyalogosan közelíthető meg az erődítmény. Normál tempóban fél óra-háromnegyed óra alatt a hegy lábától el lehet érni.