Vadregényes erdők, érintetlen természet: a Pinka-völgy

Itthon

2020. szeptember 11. Halász Gabi Horváth Klára

Megosztás:

Épp az elzárás miatt őrizte meg a Pinka-völgy a bájos és egyben buja érintetlenségét.

A Szombathelytől 20 kilométerre fekvő Felsőcsatár a Pinka folyó bal partján fekszik. 1921-ben a trianoni békeszerződés először Ausztriának ítélte a települést, de a helybeli lakosok tiltakozása miatt 1923-ban visszakerült Magyarországhoz. A Pinka gyakorlatilag a határ: ha áttaposunk rajta, már az osztrák oldalon találjuk magunkat.

A Vas-hegy, melyet a Pinka-szurdok vág ketté, szőlőtermesztéséről és boráról vált ismertté. A környéket, a vasfüggönyös időkben állítólag annyira elszeparálták, hogy a szőlősgazdáknak, amikor reggel kimentek a hegyre kapálni, le kellett adniuk az útlevelüket, és négy-öt óráig vissza kellett térniük, különben gond volt.

A felsőcsatári szőlőhegy, a szurdok túloldalán már az ausztriai Eisenberg hegye van.

fotó © Horváth Klára | Csodálatos Magyarország

Ősi fák, szabályozatlan folyómeder, felderítésre váró növény- és madárvilág. Nem csoda, hogy a túrázók kedvelt célpontja.

fotó © Horváth Klára | Csodálatos Magyarország

A környéken huszonegy védett növényfajt tartanak számon.

fotó © Horváth Klára | Csodálatos Magyarország

A Pinka a keleti Alpokban ered és Felsőcsatárnál éri el Magyarországot, ahol déli irányba fordul és többször is átlépi az osztrák-magyar határt. Körmend fölött torkollik a Rábába.
88 kilométer hosszú, és átlagban 1–3 méter széles.

Kedvelt horgászhely, és gyakran lehet kajakosokat is látni a Pinkán.