FOTÓ: Tarhos Ferenc
FOTÓ: Tarhos Ferenc
FOTÓ: Tarhos Ferenc
Itthon
Tiszakanyári Honfoglalás Park – a magyar történelem évszázadai fába faragva
A Tisza mentén fekvő Tiszakanyár több mint hatszáz éves település, neve – Kanyár – szláv eredetű, jelentése lovász.
A korabeli oklevelek 1381-ben említik először, nevét már az 1300-as évek végén is mai alakjában írták. 1446-ban a falu birtokosa a Bezdédy-család volt. 1876-ban a faluban nagy árvíz volt, mely a falu nagy részét elpusztította, azonban a település hamarosan újra felépült.
A település központjában 2500 négyzetméteren terül el Tiszakanyár büszkesége, a Honfoglalás Park, melynek bejáratánál Waum Péter székelyudvarhelyi fafaragó által készített Székelykapu áll.
A galambdúcos székely kapu, amely egy 6 éves tölgyfából készült, 6,5 méter széles, magassága 4 méter. Tulipános minták díszítik, a baloldali kaputükörben Tiszakanyár címere, míg a jobb oldaliban Magyarország címere látható. A kapu kontyfáján egy Vörösmarty idézet „Hazádnak rendületlenül / Légy híve, oh magyar; ” olvasható. A hónaljkötésekben a napot és a holdat faragta meg a művész.
A park végében pedig Kóter László szatmárnémeti fafaragónak alkotása, a Vérszerződést megörökítő fából faragott szoboregyüttese áll. A szobrok tölgyfából készültek s a méretük 2,4 méter.
Középen Zagyva László szobrászművész alkotása, a bronz turul madár, szájában tartva Szent László kardját, előtte Szent István, jobbján Árpád vezér, közöttük a magyar címer, valamint egy szinttel lejjebb a Hét Vezér látható a vérszerződés jelenetben.
A székely kapu, a turul madár, a magyar címer, Szent István és Árpád vezér szobra, a vérszerződés jelenete láthatóvá teszi a magyar történelem évszázadait
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Felújították a bonyhádi székely emlékparkot
2020. október 10-én átadták Bonyhádon, Tolna megye negyedik legnagyobb népességű településén, a székely emlékparkot.
Itthon
