Itthon
Az égi óriástól kezdve színes felhősávjaiig, a híres Nagy Vörös Foltig, és még holdjainak elragadó táncáig, minden adott egy felejthetetlen csillagászati élményhez.
A Jupiter, Naprendszerünk legnagyobb bolygója, közel 142 ezer kilométeres átmérőjével méltán viseli a bolygókirály címet. Már az ókortól kezdve ismert volt fényessége miatt, hiszen a Nap, a Hold és a Vénusz után a negyedik legfényesebb égitest. Bár szabad szemmel is jól látható, egy binokulár vagy kisebb távcső használatával még több részlet tárul elénk.
Az amatőr csillagászok számára felejthetetlen élmény lehet megpillantani a Jupiter holdjait, amelyeket Galileo Galilei már 1610-ben felfedezett. Ezek a holdak – Io, Europa, Ganymedes és Callisto – a Jupiter körüli keringésük során állandó mozgásban vannak, különleges jelenségeket produkálva.
A Jupiter felhősávjai és hatalmas kozmikus vihara, a Nagy Vörös Folt, mindig lenyűgözik a megfigyelőket. A rozsdavörös és világosabb felhősávok már egy kisebb távcsővel is megfigyelhetők. A Nagy Vörös Folt pedig a Naprendszer legnagyobb vihara, amely már több száz éve a tudományos kutatások középpontjában áll.
A folt története izgalmas: először Giovanni Domenico Cassini dokumentálta a XVII. században. Azóta mérete jelentősen csökkent, de még mindig akkora, hogy a Föld könnyedén beleférne. A tudósok szerint a vihar lassan eltűnhet a következő évszázadokban, ám addig is élvezhetjük látványát.
A Naprendszer legnagyobb bolygója szombaton 17 órakor már látható lesz a keleti égbolton, 10 fokkal a horizont felett, bár ekkor még alacsonyan jár majd. Teljes fényességében 19 órától ragyog majd fel a keleti égbolton, 30 fokkal a horizont felett. Mivel az égitest 9 óra 55 perc alatt fordul meg a tengelye körül, így a hosszú éjszaka során mindvégig látható lesz a teljes felülete. Tőle balra a Ganymedes hold, jobbra egymáshoz nagyon közel az Europa és az Io, távolabb pedig a Callisto lesz megfigyelhető.
A Jupiter ezen az estén szabad szemmel is megfigyelhető lesz, azonban teljes szépsége távcső segítségével lesz észlelhető. Százszoros nagyítással jól kivehetővé válnak majd a fehér bolygó bordós-barnás felhősávjai, és körülbelül 19 óráig láthatóvá válik majd a Naprendszer legnagyobb kozmikus vihara, a Föld méretű Nagy Vörös Folt is.
Szombat este 22:20-kor a Jupiter 60 fokos magasságban lesz. Ekkor lép be a korongja mögé az Europa nevű holdja, amely egyre közelebb kerülve a Jupiterhez egy időre eltűnik a gázóriás fényes korongja mögött, vasárnap 0:54-től pedig fokozatosan újra előbukkan majd. Hajnali 1:30-kor ismét jól kivehető lesz a bolygó peremén a Nagy Vörös Folt is, amely 3 órára befordul a korong közepére, ahol egészen 5 óráig látható lesz. Így egyetlen éjszaka alatt megtekinthetővé és lefényképezhetővé válik a bolygó teljes felülete.
A Jupiter egész télen jól megfigyelhető lesz, kezdetben a keleti, majd a déli égbolton. Ezt követően egyre hamarabb nyugszik majd, míg április végén el nem tűnik a Nap fényében.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló szombat estére rendhagyó programot szervez, amely során a látogatók Budapest legnagyobb távcsövével tekinthetik meg a „bolygók királyát”.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!