Színek tobzódása az Apponyiak egykori, lengyeli kastélyénak parkjában

A Tolna megyei Lengyel több mint egy évszázadon át volt a haladó gondolkozású Apponyi-család birtokában, így története szorosan összefonódott a grófi családdal.

Lengyel területén már az új kőkorban is éltek, első írásos említése 1308-ra datálódik. A település területén a török hódoltság végéig éltek magyarok, ekkor azonban teljesen elnéptelenedett, majd a 18. század első felében népesült újra. Amadé báró családja Németországból, valószínűleg Fulda környékéről, hozatott ide telepeseket.

1799-ben gróf Apponyi Antal György vásárolta meg a lengyeli uradalmat. Ekkor egy kisebb kastély épült, amiben ma az óvoda és a postahivatal található. Ennek a kastélynak az emeletét 1870-ben lebontották, mert ekkor már elkészült az új főúri kastély és a monda szerint a környéken csak egyemeletes épület lehetett.

A mai kastély építtetője gróf Apponyi József volt.

A kastély építése 1824-1829-ig tartott. Az építéshez használt téglát Lengyelen a grófi család téglaégetőjében égették. A munkálatokban Lengyel, Kisvejke, Závod, Mucsi községek jobbágyai vettek részt.

A kastély építtetőjének az elképzelése az volt, hogy az, viselje magán az év jegyeit. Ezt a következőképpen valósította meg:

  • 4 évszak – 4 bejárat
  • 12 hónap -12 kémény
  • 52 hét – 52 szoba
  • 365 nap – 365 ablak

Mivel ebben az időben Lengyelnek fából és sárból épült temploma volt, ezért a kastélyban egy kápolnát is építettek. A kastély épületében volt még konyha, sütöde és borospince is. A kastély elkészülte után a parkot díszkertté alakították át.

Gróf Apponyi József 1863-ban halt meg, szívét a templom falában helyezték el. Az uradalmat unokaöccse, gróf Apponyi Rudolf örökölte, aki igényeinek megfelelően átalakította a kastélyt és a parkot is. Rudolf gróf 1876-ban halt meg. Ezután a kastély tulajdonjoga fiára, gróf Apponyi Sándorra szállt, aki szintén végzett átalakításokat az épületen.

1905-ben, egy tűz pusztítása következtében az épület tetőszerkezete teljesen leégett, így 1906-ban újabb átalakítás következett. A kastély ekkor nyerte el mai formáját. Időközben a park is sok változáson ment át, többféle új és ritka növényt hoztak ide, melyekből néhány a mai napig is látható.

A park 1975 óta természetvédelmi terület.

Az angolpark jellegű növénygyűjteménynek elsősorban az idős örökzöld fái a mutatósak. Különösen lenyűgözőek a 30-35 méter magas mamutfenyők, és nagyon szépek az idős duglász- és jegenyefenyők, a simafenyők, a tuják és a tiszafák. Az idős szoliter fák közül a tölgyek, a hársak, a juharok és a platánok érdemelnek említést, de talán valamennyi közül a leglátványosabb a kastély mögött álló hatalmas vérbükk.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!