A Szársomlyó (más néven: Harsányi- vagy Nagyharsányi-hegy, népies nevén Ördögszántotta hegy, a régi időkben Várhögy vagy Sár-Sumlu) a Villányi-hegység legmagasabb, 442 méteres hegytömbje.

A középhegység vonulatával és a Mecsekkel sem összefüggő, nyugati irányból cukorsüveg látványú mészkő-szigethegy hossza 3,2, szélessége 1,7 kilométer.

HIRDETÉS

A lábánál helyezkednek el Kisharsány, Nagyharsány és Villány települések; közúti megközelítését a mindhármat érintő 5701-es út teszi lehetővé.

Mintegy 300 méterrel emelkedik a Dráva-sík fölé. Nevébe azért került a „tar, kopasz” jelentésű szár előtag, mert meredek, sziklás déli lejtője nem tudott beerdősülni. Nagyharsány felé eső oldalát hatalmas barázdák szántják (innen ered az Ördögszántotta elnevezés, melyhez legenda is kapcsolódik, ld. alább). Ezek a felszíni karrjelenségek azért alakulhattak ki, mert a hegy anyagát képező, tengeri üledék eredetű mészkövet nagy területeken nem fedi termőtalaj.

1 / 6

Szársomlyó: a Villányi borvidék legmagasabb, 442 méteres elbányászott hegye

FOTÓ: Csodálatos Magyarország

FOTÓ: Csodálatos Magyarország FOTÓ: Csodálatos Magyarország FOTÓ: Csodálatos Magyarország FOTÓ: Csodálatos Magyarország FOTÓ: Csodálatos Magyarország FOTÓ: Csodálatos Magyarország

Szársomlyó Siklós felőli végén 1903-ban nyílt kőbánya.

1910-től a közeli Beremend nagy cementművét innen látták el ipari mennyiségű mészkővel. A Dél-Dunántúl legnagyobb kőbányája ez, amelynek 30–40 méter magas sziklafalai bizarr hátteret adnak Nagyharsány községnek. 1936–44 között a „szerencsétlen” hegy gyomrában némi bauxitot is találtak, ám ennek kitermelését gazdaságtalansága és a világháború miatt abbahagyták. A felhagyott tárók meddőhányói a déli oldalon ma is láthatók, a tárnákban denevérek tanyáznak. A mészkőbányászat jelenleg is folyik, ám a Duna–Dráva Nemzeti Park komoly intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy megőrizzék a táj szépségét.

2 / 6

Szársomlyó: a Villányi borvidék legmagasabb, 442 méteres elbányászott hegye

FOTÓ: Csodálatos Magyarország

A Szársomlyó élővilága igen egyedi.

A szubmediterrán klímaterületen botanikai ritkaságok élnek. A hegyen 75 védett növényfajt találtak, közülük 4 faj kizárólag itt fordul elő hazánkban. A hegy tetején és keleti részén bokornövésű ritkás karsztbokorerdő társulás látható. Ritka növénye a magyar méreggyilok. A hegy északi oldalát ezüsthársas gyertyános-tölgyes erdő fedi. Aljnövényzetének érdekességei a szúrós és a lónyelvű csodabogyó, valamint az illatos hunyor. A sziklagyepeken fordul elő a hegy legféltettebb kincse a – sok éves tapasztalatok alapján december végétől február közepéig nyíló – fokozottan védett magyar kikerics. Ezt a növénykét hazánkban sehol máshol nem találták meg. A növényvilághoz hasonlóan az állatvilág alakulásában is érződik a mediterrán hatás. Gyakorta találkozhatunk pohos gyászbogárral, a piros potrohú bikapókkal és itt él a hazai hüllőfauna ritkasága, a fokozottan védett haragos sikló. A madarak közül kis szerencsével megfigyelhetők fekete gólyák, a csúcs felett keringő egerészölyvek és hollók, de akár a löszfalban fészkelő gyurgyalagok és a mediterrán elterjedésű bajszos sármány is. A volt bauxitbányák felhagyott tárói kiváló élő- és búvóhelyet nyújtanak a védett denevérfajoknak, és más kisebb emlősöknek is.

A hegy fokozottan védett, látogatása szakvezetővel lehetséges!