Szádvár, a Várhegy magányos csúcsán álló középkori erődítmény

Szádvár megmaradt romjai a Ménes-völgy fölötti sziklás hegycsúcson idézik meg az elmúlt évszázadok történelmét.

Az erődítmény, melynek középkori neve Zárd, egy szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár volt. Feltehetően valamikor a 13. században épült, írásban elsőként 1268-ban említették.

Az erősség a Kassára vezető Bódva-völgyi utat őrizte, és egyik láncszeme volt a Szendrő, Krasznahorka és Torna váraival alkotott erődítés-láncolatnak. Az évszázadok során a várnak és a körülötte levő birtoknak több tulajdonosa is volt, végleges formáját az 1500-as évek derekán nyerte el. Ostromok, csaták zajától volt hangos többször is az erődítmény, majd az 1600-as évek második felében felgyújtották, magára hagyták.

Az Aggteleki Nemzeti Park területén, mesés természeti környezetben álló vár maradványai ezt követően folyamatosan pusztultak, köveit jórészt a környékbeli lakosság elhordta, a megmaradt falmaradványait pedig visszahódította a természet.

A várat évtizedeken keresztül nem látogathatta senki, mivel 1920 után a magyar-csehszlovák határ közvetlen közelébe került, így tiltott zóna lett.

A vár mintegy 320 éven át tartó pusztulása után 2006-ban magyarországi várbarátok egy csoportja fogott össze a romok megmentéséért, majd Szádvár bekerült a Nemzeti Várprogramba.

A fejlesztést követően az Alsóvár a komplexum fogadópontjává vált. Ugyanott egy tölgyfa gyilokjárón a 8-12 méter magasan fennmaradt, hatalmas sziklatömbök közé beékelt keleti és északi várfal falkoronája is bejárható lett. A keleti, északi és nyugati bástyák előterében kilátópontok létesültek. A Belsővár nyugati udvarában a látogatók fedett helyen tekinthetik meg a területen évszázadok óta szétszórva heverő nagy számú és nagyméretű középkori faragott kőanyagot.

A projekt során kialakított új látogatói útvonal a veszélyes falaktól, pincéktől, ciszternáktól megfelelő védőtávolságot tart, a ligetes-fás romterületen létesített padok, információs táblák, zászlótartó rudak, kőtár, esőbeálló és gyilokjáró egyszerű kivitellel, de tradicionális anyaghasználattal, tölgyfából készültek.

A várkomplexum két részből, a hegytetőt elfoglaló Felső-várból és a várhegy északi lábánál 70 méterrel lejjebb elterülő Alsó-várból áll. A két  várrész között az összeköttetést egy mára elpusztult, vélhetően lovak hajtotta felvonószerkezet biztosította.

Ennek helyén ma már egy 374 fokos lépcső van.

A várhoz legenda is kapcsolódik:

A vár hosszú ideig a Patócsyaké volt, mígnem Patócsy Benedeket a rozsnyói vörös barátok kezdték sűrűn látogatni. Annyira behálózták a várurat, hogy az a halálos ágyán az ő részükre csinálta a testamentumot. A barátok még arra is rávették, hogy bízza rájuk a fiát, ők majd papot nevelnek belőle.

A végrendelet így szólt: „Birtokomat két részre osztom, az egyik a szádvári uradalom huszonkilenc faluval, másik rész a gombaszögi vadászházam a réttel és a kis erdővel. Mindkettőt a barátoknak hagyom úgyazonban, hogyha a fiamból papot nevelnek, kit szintén az ő gondjaikra bízok. De ha valamely okból nem akarná fiam a papi pályát, akkor a két birtok közül az legyen a fiamé, amelyiket a barátok akarják.”

Bálint viszont nem akart pap lenni. Mihelyt megnőtt, otthagyta a barátokat, Budára ment és beállott a király vitézei közé. Az örökösödés ügye Mátyás király elé került, aki felrendelte a barátokat, és a végrendelet elolvasása után megkérte őket, színük előtt nyilvánítsák ki, hogy a két birtok közül melyiket akarják. Ők azt felelték, egy szívvel, egy lélekkel a szádvári uradalmat akarják. „Nos tehát” – válaszolt a király. „Minthogy kegyelmetek a szádvári uradalmat akarják, hát akkor annak kell lennie a Patócsy fiáé, mert a végrendelet szóról-szóra ezt mondja: „a két birtok közül az legyen a fiamé, amelyiket a barátok akarják.”

Megközelítése

A Szögligeten található Szádvár autóval a Szalamandra-házig közelíthető meg. Onnan gyalogosan a Szádvár tanösvényt követve 2 km-es rövid túrával, fél óra alatt elérhető a rom.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!