Part menti sétány a Dráva fővárosában, Barcson

A Dráva a maga nemében is egyedi érték,  és talán hazánk egyik legizgalmasabb folyója.

Az ország nagy részétől viszonylag távol esik, a rajta cikk-cakkoló államhatár miatt majd 50 évig még a mellette élő falusiak sem mehettek a partjára. A Barcsig gyors folyású, vad Dráva vize olyan tiszta, hogy az ország halfajtáinak kétharmada él benne.

Barcsot 1389-ben, várát pedig 1460-ban említi először írásos emlék. Legrégebbi épülete, amely a Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 155. szám alatt áll , az 1800-as évek elején épült klasszicista stílusú volt dohány- és sóraktár, mely ma műemlék lakóház. Az eredetileg kikötői raktárnak szánt épületet az akkor még erre kanyargó Dráva partjára telepítették.

A község 1918-ban szerb megszállás alá került, az új délszláv állam igényt formált rá, de, bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. Barcs 1979-ben kapott városi címet.

Barcson, a Dráva mentén egy kellemes sétautat, a csaknem 1300 méter hosszú Dráva-sétányt alakítottak ki, amely a pihenésre, az aktív kikapcsolódásra vágyók kedvelt helyszíne.

A kikötő, a folyó túlpartja már Horvátország.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A Duna jelentős mellékfolyója a Dráva, mely hazánk harmadik legnagyobb folyója.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A Dráva a Tiroli Alpokban az olasz-osztrák határ közelében ered, vízgyűjtő területe  mintegy 40000 négyzetkilométer, teljes hossza 749 kilométer.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A folyó medrét követve húzódik a Duna-Dráva Nemzeti Park területének jelentős hányada.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!