A Sokorói-dombság szívében, az erdők ölelésében fekvő település nem akármilyen csodákkal büszélkedik: ezeréves apátsága, lombkorona-tanösvénye, kilátója, arborétuma – hogy stílusosak legyünk – megér egy misét.

A település, amely a Pannonhalma nevet csak 1965 óta viseli, az apátsággal egy idős. A város igazán a tatárjárás után indult fejlődésnek, ekkor bővült az ipari tevékenység és a kereskedelem is. Ebben törést a török idők hozott, mivel a harcok, fosztogatások miatt a város elnéptelenedett, a 16. század végétől a monostort is hol török, hol magyar katonák lakták. Az elnéptelenedett területre a török kiűzése után német és szláv lakosok érkeztek az apátság hívására, és ismét fejlődésnek indult a város. A monostorban is nagy építkezések kezdődtek az 1700-as évek második felében, az 1800-as évek elején.

Az addigi mezőváros lassan, fokozatosan átalakult, a 19. század második felére jelentős iparos- és kereskedőréteg alakul ki. A 20. század háborúi, társadalmi átalakulásai ismét gyökeres változásokat hoztak az akkori nagyközség életében.

Pannonhalma 1996-ben ünnepelte az apátság fennállásának 1000 éves évfordulóját, ahol II. János Pál pápa is látogatást tett. Ekkor nyilvánította az Unesco a világörökség részévé az apátságot és környékét.

A Géza fejedelem által alapított kolostor nem csupán a középkori építészet kiemelkedő remekműve, hanem egykor a keresztény szellemiség fellegvára is volt, amelyet apja halála után István is nagy becsben tartott.

Pannonhalma évezredes falai közt egészen különös atmoszféra honol – a Szent Márton-bazilika lenyűgöző keresztboltozatai alatt és gótikus oszlopai közt haladva, amelyek jelképesen a Paradicsom fáit mintázzák, mintha magát a történelmet lélegeznénk be.

Az ezeréves apátságban ma is ugyanaz a Bencés szerzetesrend éli aktív mindennapjait, amely egykor az alapítója akaratából megkapta, hogy imádkozzanak Magyarország fennmaradásáért.

Pannonhalma határozottan több mint a főapátság a bazilikával, altemplommal, kerengővel, lenyűgöző déli díszbejáratával és monumentális könyvtárával.

Az apátságot körülölelő parkerdőben 2018-ban adták át a természetbe szervesen illeszkedő lombkorona-tanösvényt, mely egy jelentős keresztény szimbólumot, a halat formázza meg.

A 80 méter hosszú ösvény legmagasabb pontja 14 méter magas.

A lombkorona-ösvénytől néhány lépésnyire emelkedik az újjáépített Boldog Mór-kilátó, melyet 2012-ben szentelték fel. Az apátságot körülölelő parkerdőben korábban is állt kilátó, melyet 2011 végén bontottak le. A helyére emelt új messzelátó, a környező fák növekedésével összhangban hat méterrel magasabb, mint elődje, így húsz méteres lett. Építéséhez több mint 45 köbméter faanyagot, 1,6 tonna vasalatot, és 7500 csavart és kötőelemet használtak fel.

A Boldogasszony-kápolna építése 1714-ben kezdődött, építtetője Athanáz, győri karmelita szerzetes volt. Az eredetileg barokk stílusú épületet 1865-ben romantikus stílusban megújították.

A főapátság közelében lévő Millenniumi emlékmű is felkerült a Világörökség-listára. Az építményt eredetileg 26 méter magas, kettős héjú kupola fedte — a magyar királyi korona rézlemezből domborított, hatalmas ábrázolásával, amelyet 1937-38-ban megromlott állapota miatt le kellett bontani. Az épület ekkor nyerte el jelenlegi formáját.

A cikkben szereplő fotókat 2021. augusztus 4-én reggel készítettük.