Lillafüred, a Bükk-vidék ékszerdoboza

Itthon

2021. szeptember 22. Halász Gabi Zsenits Gyula

Megosztás:

Lillafüred hazánk egyik varázslatos szépségű hegyvidéki üdülőhelye.

Arról, hogy miképp kapta a település a nevét megoszlanak a vélemények: egyesek szerint gróf Bethlen András feleségéről, báró Vay Lilláról, egy másik verzió szerint a gróf unokahúgáról, Vay Erzsébetről, akinek a beceneve Lilla volt, nevezték el Lillafüredet.

Lillafüredről elsőként talán mindenkinek a csodálatos Hámori-tó jut eszébe, melynek mai méretét és formáját 1813-ban alakítottak ki. Ugyanis a Szinva és Garadna patakok találkozásánál volt egy természetes tó, melyet egy völgyzáró gát segítségével visszaduzzasztottak, hogy megfelelő mennyiségű vizet biztosítsanak a kohászathoz.

fotó: Zsenits Gyula | Csodálatos Magyarország

A Hámori-tó Magyarország legrégebbi tározó medencéje, kapacitása 0,4 millió köbméter, 300-350 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A tavat vízhőmérséklete nem igazán teszi alkalmassá a fürdőzésre.

Hőmérséklete nyáron a víz felszíne alatt 2 méterig 20-22 Celsius fok, az alatt pedig 12 Celsius fok, mivel a beömlő patakok hőmérséklete 10-12 Celsius fok.

fotó: Zsenits Gyula | Csodálatos Magyarország

A Hámori-tó mintegy 1,5 kilométer hosszú, 14 állandó és 11 időszaki forrás táplálja, átlagos mélysége 9 méter, ami nagyobb mint a Balatoné.

fotó: Zsenits Gyula | Csodálatos Magyarország

A tó délkeleti partján áll a Palotaszálló, melynek fő homlokzata a tóra, déli homlokzata pedig a Szinva völgyére néz.

A neoreneszánsz stílusú, a Mátyás-korabeli paloták hangulatát idéző épületet 1927-1930. között, a Lux fivérek tervei alapján, a Kapuvári fivérek kivitelezésében emelték.

fotó: Zsenits Gyula | Csodálatos Magyarország

A Lillafüredi alagút.

fotó: Zsenits Gyula | Csodálatos Magyarország

Az Eszperantó-forrás, amely egy boltíves kivezetést kapott, hogy a kisvasút sínjei alatt a Hámori-tóba folyhasson.

fotó: Zsenits Gyula | Csodálatos Magyarország

A sziklamászók kedvelt természetes fala a Hámori-szikla.

fotó: Zsenits Gyula | Csodálatos Magyarország

A lillafüredi Anna-barlang járatainak hossza 570 méter, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 méter.

A barlang a Szinva forrás vizéből kivált mésztufában keletkezett. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150-200 ezer évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart.