Kunfehértó tavai, ahol valóban nem álom a pihenés

A kétezer lakosú Kunfehértó a Kiskunság homokbuckás vidékén, egy holdrutás erdő szomszédságában bújik meg.

De mi is az a holdruta, pontosabban virginiai holdruta, amely hazánkban kizárólag Kunfehértó határában fordul elő természetes élőhelyen, s 1992-től a település címerében is szerepel?

A virginiai holdruta a virágos növények legősibb törzsébe, a harasztfélék közé tartozik, legközelebbi közismert rokonai a páfrányok. Az esősebb években akár félméteres magasságot is elér, levele osztott és csipkés vagy más néven fogas – ez a megjelenés teljesen páfrányszerűvé teszi. A holdruta fejlődése – az orchideákéhoz hasonlóan – gombákhoz kötött lassú fejlődési folyamat.

De, térjünk vissza Kunfehértóra, melyet “szocialista faluként” az 1950-es évek elején alapították a homoki gazdálkodásban élenjáró Állami Gazdaság dolgozói részére.

Ezt megelőzően a terület a 150 éves török hódoltság pusztításainak hatására létrejött hatalmas kiterjedésű halasi tanyavilág része volt. A Tatárjárást követően beköltöző, majd fokozatosan domesztikálódó nomád kunok szállásaiból létrejött késő középkori településhálózatot a török kor háborúi látható nyom nélkül eltörölték, az egykori falvakról régészeti feltárásokból, terepbejárások adataiból vannak információink.

Kunfehértó nevét mindenekelőtt a „Sinka mester kincse” néven elhíresült középkori leletegyüttes tette ismertté a múlt emlékei iránt érdeklődők között.

A település legnagyobb idegenforgalmi vonzereje a kis mélységű, szikes tó, amelyről a nevét is kapta a község. A Fehér-tó, mint a Duna-Tisza közi szikes tavak általában, szél által kifújt sekély mederben jött létre.

A kiépült üdülőterülettel, panziókkal, ifjúsági és sporttáborral, valamint kempinggel rendelkező tó kedvelt célpontja a közeli és távoli vidékről érkező turistáknak. A tóban már 1930-ban létesítettek kijelölt strandot, ám az elmúlt években fejlődött igazán nagyot a 4 hektáros, ligetes, fás fürdőhely.

Azonban nem csak fürdésre van lehetőség hanem horgászásra és kirándulásra is. Ugyanis a horgásztavak mentén húzódik egy tanösvény is, ahol egy kellemes séta során megismerkedhetünk a környék élővilágával, a tófürdő múltjával és jelenével. A tanösvény 2,5 kilométer hosszú, és 25 állomással rendelkezik, kilátójáról elénk tárul a település is.

A tavak parti zónájában levő 2-3 méter magas nádasoknak kiemelkedő szerepe van a vízfelület természeti állapotának megőrzésében.

A nádasok stabilizálják az aljzatot, megkötik a vizekben levő szerves anyagot, ásványi anyagokat juttatnak a vízbe. Búvó és táplálkozó helyet és táplálékot biztosítanak számos állatnak.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!