A 311 méteres Hegyes-kő, bár nem adja könnyen magát, de mindenképp meghódítandó sziklaszirt, hiszen az Országos Kéktúra egyik legszebb körpanorámája tárul elénk a tetejéről.

Hegyes-kő nevének eredete nem okoz különösebb fejtörést, mivel a sziklabérc évszázadok óta magasodik Tokod fölé. Sok-sok évig gazos, mezős, cserjés illetve csupasz mészkőtömb volt.

HIRDETÉS

1 / 8

Hegyes-kő: a Tokod feletti sziklaszirt, ahonnan elképesztő a panoráma

FOTÓ: Steve Czibu

FOTÓ: Steve Czibu FOTÓ: Steve Czibu FOTÓ: Steve Czibu FOTÓ: Steve Czibu FOTÓ: Steve Czibu FOTÓ: Steve Czibu FOTÓ: Steve Czibu FOTÓ: Steve Czibu

Több millió évvel ezelőtt Magyarországot a Tethys óceán, később a Pannon-tenger borította, s ezekben a vizekben – a mai tengeri élővilághoz hasonlóan – rengeteg kis élőlény létezett. A meszes vázú tengeri élőlények elhullásuk után a tenger fenekére süllyedtek le, és az évmilliók alatt több száz, vagy akár több ezer méter magasságú üledékréteget képeztek, megkövesedtek. Ilyen módon jött létre a jelenkorban mészkőnek nevezett szilárd vegyület, a kalcium-karbonát. Természetesen különböző külső hatások miatt az üledékréteg nem egyenletesen, hanem hepehupásan rakódott le, és azóta is a külső erők változtatják a formáit, a tengervíz visszahúzódása után leginkább a csapadék és a szél.

Tokod szinte egész földterületének alapját ez a szóban forgó mészkő-üledékréteg alkotja, kisebb-nagyobb magasságokban.

2 / 8

Hegyes-kő: a Tokod feletti sziklaszirt, ahonnan elképesztő a panoráma

FOTÓ: Steve Czibu

Az alacsonyabb felületen könnyen felhalmozódhatott a homok és a lösz, illetve a folyami üledék, amelyek igen fiatal, csupán néhány tízezer éves felszínformák. A magasabb mészkő-bérceken viszont ezek nem maradtak meg, így azok “csupaszok” maradtak. Ilyen csupaszon maradt mészkőtömb a Hegyes-kő is. A bal oldalán lévő sziklarétegeken ma is gyönyörűen látni az évmilliókkal ezelőtt lerakódott üledékrétegeket.

A Gerecse hegységhez tartozó Hegyes-kő alig magasabb 300 méternél, mégis belátni a 30-40 kilométeres körzetét.

3 / 8

Hegyes-kő: a Tokod feletti sziklaszirt, ahonnan elképesztő a panoráma

FOTÓ: Steve Czibu

A Gerecsét elkülönült rögök és a közéjük ékelődő medencék, illetve lankás dombok alkotják, amint az a Hegyes-kőről is jól szemrevételezhető. Nyugat felé a hegység magasabb része, a Nagy-Gerecse adótornyos háta, a Pes-kő sziklaoldala, illetve a Halyagos erdős teteje mutatkozik, de könnyű kiszúrni a Somlyót is, mely mögött már a Vértes peremét fedezhetjük föl.

Délen a Zsámbéki-medence felé alacsonyodó lankavidék hullámzik, a táj kelet és északkelet felé a legmozgalmasabb: a Nagy-Gete homloka csak részben takarja ki a Pilis vonulatát, a Dunakanyar felé pedig az esztergomi Bazilika hátterében emelkedik a sziklasoros Helembai-hegység, illetve a Börzsöny hatalmas tömege. Helyenként megcsillan a Duna szalagja.

8 / 8

Hegyes-kő: a Tokod feletti sziklaszirt, ahonnan elképesztő a panoráma

FOTÓ: Steve Czibu

Tokodról a Kéktúra K jelzése visz a csúcs alá. A szirt mögött a K jelzés továbbindul, a panorámaponthoz fölmászni egy jelzetlen, de jól látható, eltéveszthetetlen és rövid gyalogösvényen tudunk.