Kecskemét központjától három kilométerre terül el az arborétum, amely több mint 60 hektáron növénykülönlegességek és védett fajok otthona.

Az arborétum része az a mintegy két hektáros egyházi terület, melyen a műemlék, kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutató Mária-kápolna, más néven a Sarlós Boldogasszony-kápolna. A kápolna környezetében végzett ásatás tanúsága szerint az épület középkori alapokon nyugszik, melyet alátámasztja az is, hogy hogy kicsiny dombra építették.

HIRDETÉS

A kápolna, amelynek homlokzatán az 1718-as dátum szerepel, hosszanti alaprajzú, oromzatos homlokzatú, fa huszártornyos, félköríves záródású. A kápolna sokáig üresen állt, 1998-ban újították fel.

1 / 6

Havas fotókon a kecskeméti Mária-kápolna és a kálvária

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

1996-ban, a Millecentenárium évében épült a kálvária, amely az ország első tizenöt stációhelyes keresztútja. A tizenötödik stáció Jézus feltámadását ábrázolja.

3 / 6

Havas fotókon a kecskeméti Mária-kápolna és a kálvária

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

1999-ben szentelték fel a Magyar Szentek sétányát, amely az arborétum kápolna felőli bejáratától vezet fel a dombra.

4 / 6

Havas fotókon a kecskeméti Mária-kápolna és a kálvária

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

Az öt Árpád-házi szent mellett helyet kapott Szent Miklós is, a város védőszentje.

5 / 6

Havas fotókon a kecskeméti Mária-kápolna és a kálvária

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A szobrok eredetileg Jánszky Béla és Szivessy Tibor építészek által tervezett, Kecskeméten a Kossuth téren álló szecessziós katolikus bérház oromzatán álltak. A bérház lebontása után, 1960-ban a szobrokat a Béke-fasori temetőben helyezték el.

Kapcsolódó

Szent Jakab sétány, a pallós tanösvény és zarándokút

A Szent Jakab sétány, amely a térségben fellelhető fafajtákat bemutató tanösvény, egyben a Magyar Zarándokút része is.