Havas fotókon a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, a Móri-árok gyöngyszeme

Itthon

2022. január 27. Halász Gabi Hatvani‎ Anikó

Megosztás:

Fehérvárcsurgó a Móri-víz és a Gaja-patak mellett, lenyűgöző természeti környezetben fekszik Székesfehérvártól alig több mint 10 kilométerre.

Már az írott történelem előtt is ember lakta terület volt, a Gaja-völgy Krisztus előtt közel hat ezer évvel ezelőtti neolitikum korából származó telepei jelzik a legkorábban megtelepültek nyomait. A honfoglalás korában Csurgó és tágabb környezete Árpád vezér törzsének szállásvidéke, táborhelye volt.

Egyes források szerint Csurgót a fehérvári keresztesek kapták II. Endre királytól adományként, 1333-ban már plébániás hely. Elnevezése 1236-tól igazolható írott források alapján. Nevének jellegzetesebb előfordulásai: Chyrgov (1236), Chorgou, Churgo, Chorgo, Churgho, Chiorgo, Czwrgo, Czurgo, Tshurgo, Tsurgó, Fejérvár-Csurgó, Csurgó, és 1903-tól Fehérvárcsurgó.

Birtokosai folyton cserélődtek: tulajdonolták többek között a Csákok, a Rozgonyi család, Szapolyai János, a Perényiek, majd gróf Károlyi György kezébe került 1853-ban.

A Károlyiak rezidenciájukat a Perényi Imre bárótól megvásárolt és lebontott kúria helyén kezdték el építeni 1844-ban annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt.

1 / 10

Havas fotókon a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, a Móri-árok gyöngyszeme

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

Az átépítés előtt a csurgói kastély barokk stílusú volt, L alakú, a földszintjén 16 kályhás szoba, konyha helyezkedett el, valamint 9 szoba a személyzetnek, az emeleten pedig 5 szoba volt zöld kályhákkal. Az újonnan megépített kastély U alakú épületében az emeletes középrészhez kétoldalt oszlopos, földszintes szárnyak kapcsolódnak. Ezek végében egy-egy pavilon áll. Az északi pavilonban található a kápolna. A főépület és az oldalszárnyak díszudvart zárnak körül.

2 / 10

Havas fotókon a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, a Móri-árok gyöngyszeme

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után Csurgót a másodszülött fiú, Viktor örökölte, akinek halála után 1888-ban a kastély Károlyi Gyulára szállt. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály (1875-1955), fiatalabbik pedig Károlyi József (1884-1934). Az ő nevéhez fűződik a kastély utolsó nagy átalakítása a 20. század tízes éveinek elején. Ekkor lényegében kialakul a mai alaprajz és homlokzat.

3 / 10

Havas fotókon a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, a Móri-árok gyöngyszeme

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A kastélyhoz tartozó egykor díszes park Díszkert néven fordul elő 1883-ban. 1910-ben szintén gróf Károlyi József az, aki megbízta Hein János tájkertészt és kertépítészt az angolkert jellegű, ősfákkal teli park átalakításával. Hein egy, a kastély ornamentikájához illeszkedő, jól elkülönülő díszkertet s ennek folytatásaként olyan tájképi kertet tervezett, mely szervesen összefüggött a csatlakozó erdőterülettel.

4 / 10

Havas fotókon a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, a Móri-árok gyöngyszeme

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A kastélypark leglátványosabb része az 1,4 hektáros tó, aminek a vízellátását jelenleg két természetes vizű forrásból, illetve a Gaja-patakból biztosítják. A tó közelében hat darab olyan platánt is megcsodálhatunk, amelyek a Károlyi család tagjaihoz köthetők. Mivel a platán a jelképük, és egyben az örök élet szimbóluma is volt, minden gyermek születése után ültettek egyet.

5 / 10

Havas fotókon a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, a Móri-árok gyöngyszeme

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

1919-ben a kastély hat szobájában betegsegélyező helyet rendeztek be. A II. világháború idején német vezérkari szálláshely, majd hadikórház és laktanya lett. A német csapatok visszavonulása után szovjet katonai alakulatok vették igénybe és lényeges pusztításokat végeznek benne. A kastély belső berendezései, bútorai ekkor mentek tönkre, tűntek el.

A világháború befejezése után a kastélyt és a birtokot elvették a Károlyi családtól és kártérítés nélkül államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek kapta kezelésbe, ekkor üdülőként hasznosították. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, ezt követően pedig, 1955-től a megye gondozásában magyar gyerekek nevelőotthonaként funkcionált, majd 1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették.

9 / 10

Havas fotókon a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, a Móri-árok gyöngyszeme

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A kastély a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében újul meg.

Kapcsolódó