Itthon
Március 18-án Pécsről indultunk autóval, érintve Hosszúhetényt, majd Zobákpuszta település tábla előtt jobbra fordultunk egy szűk útra, ahol hamarosan egy zsákutca tábla jelölte a Kisújbányára vezető utat.
A bájos sváb faluból, Kisújbányáról kiindulva, a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán jártuk végig a völgy legszebb szakaszát egészen a Csepegő szikla természeti csodáig.

Nagyrészében jól járható keskeny, néhol kátyús út vezet a zsákfaluba.


Kiépített kavicsos parkoló várja az autóval érkezőket, a faluba behajtani tilos.

A Ferde-vízeséshez Óbánya irányába kell haladni.

Unatkozásra nincs idő, hamarosan jobbra megpillantunk egy érdekes ipartörténeti emléket, a járgányos cséplőgépet.



Rövid, könnyed séta után újra egy elágazóhoz érkezünk, balra tartva megérkezünk a sűrű bükkerdőbe.



Szabdalt domborzatának köszönhetően a Mecsek talán legháborítatlanabb részén barangolhat itt a látogató.


Felújított Krisztus-szobros kőkereszthez érünk, előtte Dr. Péceli Endre emlékköve áll. Innen is megkapó látványt nyújt a számtalan sziklalépcsőn átbukdácsoló patak.

A hutához közel volt a békasótörő malom, amelyben a kvarctartalmú köveket zúzták össze, a fűrészmalmokban pedig az üveg szállításához szükséges faládák deszkáit vágták. Pár tégla maradt mindössze emléknek.


A vízesés érdekessége, hogy nem egyenes, mivel a kréta kori vulkanikus tevékenység következtében kibillent a jura kori üledékes mészkőréteg. A vízesés lépcsős szerkezetű, amelynek 10-25 centiméter magas lépcsői az alapkőzet jurakori rétegei.


A vízesés után egy nem túl jó állapotú fából készült hídon haladhatunk tovább.


A nagyjából 30 méter széles forrásmészkő-lerakódást vízfolyások táplálják felülről, ezért csöpög belőle a víz folyamatosan, melyből cseppkőszerű formák is kialakulnak. A jelenség különösen télen látványos, amikor lelógó jégcsapok képződnek a vízből. A sziklát élénkzöld moha és páfrány borítja, még ritka gímpáfrányt is láthatunk itt.

A völgy egyre mélyül, egyre nagyobb dombok között haladunk, és sűrű, magas, egyenes törzsű bükkerdő ad árnyékot.

A patakmederben a víz néhol kisebb-nagyobb mészkőlépcsőkön, kis zúgóként kel át. Ezek a bukók forrásmészkő-kiválással alakultak ki, hasonlóan, mint a szilvásváradi Szalajka-völgyben. A kőzetek jellegzetes szürkéssárga színét a hegyből kioldott mész márgatartalma okozza.

A változatos növény és állatvilágnak otthont adó vidéken mély szurdokok, patakos völgyek, magasan kiemelkedő száraz gerincek, tetőerdők váltják egymást.

A völgy kényelmesen 1,5 – 2 óra alatt bejárható, de ha kicsit összevizezzük magunkat út közben (ahogy tettük mi is bokáig), vagy leülünk elmélkedni, akkor több időre lesz szükség. Mindenképpen kellemes kirándulóhely a völgy, kisebbeknek-nagyobbaknak, idősebbeknek egyaránt.
Hazafelé Kisújbánya határában felmentünk még az 524 méteres Cigány-hegyre, melynek tetején kilátó áll. Ezt egy következő cikkünkben mutatjuk be.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!