Az elmúlt, csapadékos napok miatt víz alá kerültek egyes járófelületek az aggteleki Baradla-barlangnál, árvízhelyzet alakult ki. A Baradla-barlang, hazánk legismertebb cseppkőbarlangja.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén, Magyarország és Szlovákia között húzódik a Világörökség részét képező felszín alatti világ, a 30 kilométernél is hosszabb Baradla – Domica – barlangrendszer. Ennek több mint öt kilométeres szakasza a Domica-barlang, amely Szlovákiában található. A több bejárattal nyíló Baradla nemcsak a térségnek, de hazánknak is a legkiemelkedőbb barlangtani értéke.

HIRDETÉS

Az itt található barlangokat és azok képződményeit rendkívüli formagazdagságuk, komplexitásuk, viszonylagos érintetlenségük és kis területen való koncentrálódásuk teszi kiemelkedő jelentőségűvé. Ilyen komplexitásban barlangok a mérsékelt égöv zónájában sehol a világon nem fordulnak elő.

1 / 7

Elöntötte a víz az aggteleki Baradla-barlangot

FOTÓ: Gruber Péter

FOTÓ: Gruber Péter FOTÓ: Gruber Péter FOTÓ: Gruber Péter FOTÓ: Gruber Péter FOTÓ: Gruber Péter FOTÓ: Gruber Péter FOTÓ: Gruber Péter

Nagy esőzések idején megszokott az árvíz ezen a területen, erről beszélgettünk az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgatóhelyettesével.

Gruber Péter a Csodálatos Magyarországnak elmondta hogy az utóbbi egy hétben, főleg az éjszakai órákban folyamatosan zuhogott az eső, s a nappalok is – bár kisebb intenzitással – de csapadékosak voltak. Mivel ősztől már voltak hosszabb-rövidebb esős időszakok, illetve decemberben egy nagyobb havazás, ami gyakorlatilag nagyon hamar elolvadt, ezért a karszton a talajréteg telítődött, a csapadék mennyiség elszivárgott, így a januári esőzéseknél a talaj már nagyon keveset tudott elnyelni.

– Az Aggteleki-karszt esetében egy fedett és egy fedetlen karszt találkozik egymással. A fedetlen karszt az a nyílt karszt, ahol a beszivárgás zajlik, tehát ott a mészkő van a felszínen. A vízgyűjtő területeken fedett karszt van, ami azt jelenti, hogy egy vízzáró, kavicsos, agyagos üledék található rajta, amely a beszivárgást meggátolja. Gyakorlatilag ilyenkor a vizek patakokká alakulnak és a víznyelőkhöz folynak, és ott direktben bezúdulnak a karszt belsejébe, a barlangok hálózatába. Jelenleg is ez a folyamat zajlott le, ezek a víznyelők nagyon hamar aktivizálódtak és beindultak az aktív patakos barlangjaink – mesélte Gruber Péter.

2 / 7

Elöntötte a víz az aggteleki Baradla-barlangot

FOTÓ: Gruber Péter

Áldás vagy átok a mostani helyzet?

– Úgy gondolom, hogy sokkal több a pozitív hozadéka, mint a negatív. A barlang képződésének az az alapja, hogy nagyobb mennyiségű vízáradat zúduljon végig. Ugyanis a vízgyűjtő területen található vízzáró kavics az kvarc kavicsból áll, ami keményebb a mészkőnél, és így mikor a patak sodorja magával ezt az üledék anyagot a barlangon belül, akkor vájja ki a járatot.

Természetesen nagyon fontos a beszivárgás is, amikor a víz a mészkőrepedés hálózatán keresztül szivárog be szépen lassan a mészkő belsejébe, és így éri el a barlangok terét. Ott a leszivárgó vizek gyakorlatilag feloldják a mészkövet, telítődnek, amikor elérkeznek a barlang belsejébe, akkor megtörténik a cseppkő kiválása. A gyönyörű képződményeink épüléséhez is elengedhetetlen a csapadék.

És ami még nagyon fontos, hogy a barlang élővilágának is lényeges, hogy a barlang aktív legyen. Számos endemikus faj él ezekben a barlangokban, ilyen például az aggteleki vakbolharák. Az aszályos időjárás miatt hosszú ideig ki volt száradva a barlang, s bár ilyenkor ezek az élőlények beássák magukat az iszapba, hogy átvészeljék a száraz periódusokat, de ahhoz hogy tudjanak szaporodni, ahhoz szükség van a vízre.

Az árvizeknél előfordul, hogy a víz alámossa, aládolgozza úgy egy-egy képződményt, hogy az akár kidőlhet, de ez egy természetes folyamat, ez hozzátartozik a barlang életéhez.

3 / 7

Elöntötte a víz az aggteleki Baradla-barlangot

FOTÓ: Gruber Péter

Mi történik, ha levonul az ár?

– Minden esetben végignézzük a barlangot, a turisztikával érintett szakaszokon a járdát letisztítjuk, hogy biztonságosan és kényelmesen lehessen végigmenni a túraútvonalakon,  és természetesen bejárjuk a barlang többi részét is, történt-e esetleg olyan változás a barlang állagában, amelyet dokumentálni kell, például egy képződmény kidőlt-e, vagy alámosott-e esetleg egy falszakaszt, és csak utána engedjük be a látogatókat.

Pillanatnyilag azok a túraútvonalak vannak lezárva, melyeket részben elöntötte a víz. Az aggteleki szakaszon a főbejáratot, illetve onnan a Hangversenyteremig vezető járdarészt nem lehet használni. Szerencsére itt van egy felső bejáratunk, a Denevér-ági bejárat, melyen keresztül kényelmesen és biztonságosan be lehet menni a barlangba, el lehet menni a Hangversenyteremig, majd a barlang kijárata felé.

Egy kisebb árvízi elöntés van jelenleg a Vöröstói-túraszakaszon, ez azt jelenti, hogy a Vöröstóról Jósvafőre menő túránk most szünetel.

Ha nem lesz csapadék utánpótlás, akkor jövő héten, vagy már akár a hétvégén ismét az összes túraútvonal járható lesz, s biztos, hogy különleges élményt nyújt majd. Hiszen egy aktív barlangnak teljesen más hangulata van – tette hozzá Gruber Péter.

4 / 7

Elöntötte a víz az aggteleki Baradla-barlangot

FOTÓ: Gruber Péter

A Baradla-barlang, hazánk legismertebb cseppkőbarlangja, 200-230 millió évvel ezelőtt képződött triász mészkőben alakult ki.

Ezt a területet a triász időszakban fokozatosan mélyülő tenger borította, amelyben különböző minőségű meszes üledékek rakódtak le az ott élő, majd elpusztult mészvázú állatok maradványaiból. A triász időszak után a tenger visszahúzódott, a meszes üledék megszilárdult, a terület pedig kiemelkedett. A Baradla-barlang 3 különböző mészkőben alakult ki.

A barlangban számos sziklacsarnok mennyezetmagassága az 50 métert is megközelíti, több olyan terme is van, amely 200 méternél is hosszabb. Nagy templomokat és tornyokat, 15-18 emeletes lakóháztömböket lehetne elrejteni boltozata alatt. A legnagyobb légköbtartalmú termek közül is kiemelendő a 800 ezer köbméteres Libanon csarnok és a 440 ezer köbméteres jósvafői Óriások terme.

A Baradla járatait a csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, függő- és állócseppkövek, cseppkőlefolyások és -zászlók díszítik. A szivárgó, folyó vizek cseppkőmedencéket, mésztufagátakat hoztak létre.