Csővár – középkori várrom megkapó panorámával

Az erődítmény izgalmas évszázadokat élt meg: valamikor a tatárjárás után emelték, majd lerombolták, újjáépítették, rablóvárrá vált, a török is elfoglalta.

A vár építésének idejéről kevés adatot lehet találni, feltehetően az 1280-90-es évekre datálódik, hogy a Csői-Nézsai nemesi família őse Timót bán, vagy annak fia belekezdett a építkezésbe.

A 14. század elején Csák Máté katonái lerombolták, újjáépítésére csak jó száz esztendő múltán került sor. A Csői-Nézsai nemesi família összefogva a felvidéki területeket megszálló cseh huszitákkal, valóságos rablótanyává változtatták a hegyi sasfészket, innen indítva rablóportyáikat a környező települések ellen. Gaztetteiknek csak az vetett véget, hogy 1474-ben fiúutód nélkül hunytak el, így birtokaik visszakerültek a királyi Kamara kezelésébe.

1486-ban Hunyadi Mátyás törvénytelen fiának, Corvin János liptói hercegnek adományozta, majd 1496-tól Ráskai Balázs báró mondhatta a magáénak. A dúsgazdag főúr reneszánsz stílusú átépítéseket végeztetett a várban, amit így kényelmes lakópalotává változtatott. 1551-ben a törökök elfoglalták az erősséget, melyet néhány tíz éves megszállás után elhagytak. A törökök kiűzése után a birtok visszakerült a Ráskay család birtokába, majd a Károlyaké lett házasság révén. 1730-as években azonban elcserélték a Prónay családdal, akik egészen a II. világháborúig birtokolták a várat és a hozzá tartozó birtokot. Ők azonban már nem lakták a rohamosan romló erődítményt, köveiből az acsai Prónay-kastély egy részét építették fel.

Csővár erőssége két részből, a külső- és belsővárból állt. A külsővár 110 x 60 méteres területet foglalt magába, míg a belsővár maradványa megközelítőleg 36 x 25 méter nagyságú. Három oldalról 10 méter széles, részben sziklába vésett szárazárok, míg a negyedik déli oldalon meredek, szinte függőleges, 100 méter mélységű szakadék védelmezte a támadóktól.

Ma már csak két falmaradvány, egy torony és egy kétablakos fal maradt meg az egyébként viszonylag nagy platón. Az egészet körbe lehet járni, kitűnő kirándulóhely nem csak a történelem, hanem a természetkedvelők számára is.

A Várhegy 333 méteres magaslatáról mesés panoráma tárul elénk.

A várromot legrövidebb úton a Petőfi út és a Madách út kereszteződéséből induló piros várjelzésen lehet megközelíteni egy 2,5 km-es sétával. A nem túl meredek kaptatón tölgyek közt, zömében széles szekérúton emelkedünk kb. 130 métert, miután elérjük a piros jelzések elágazását, ahonnan már csak kétszáz métert kell megtennünk.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!