A törökök elleni harcokban rommá lett vár köveinek nagy részét a Prónay-család az acsai barokk kastélyának építésére használta fel.

A Cserhát Pest megyébe nyúló déli lábánál, egy meredek mészkősziklára emelték Csővár belsőtornyos várát valamikor a 13. század végén. Első említése 1319-re datálódik „Castrum nostrum Cheewar” néven. A várat nem sokkal később – az 1300-as évek legelején – a király ellen forduló Csák Máté csapatai elpusztították, és az csak közel száz év múlva épült fel újra.

Az erősséget valamikor 1459 előtt teljesen felújítják, és ekkortól igazi rablóvárrá válik, melynek urai két évtizeden keresztül nemcsak fosztogatják, hanem rettegésben is tartják a környéket.

1498-tól Ráskai Balázs báró lett az erődítmény tulajdonosa, s ekkor kezdődött Csővár virágkora.

fotó: Majdán István | Csodálatos Magyarország

1551-ben a törökök elfoglalták az erősséget, melyet néhány tíz éves megszállás után elhagytak. A törökök kiűzése után a birtok visszakerült a Ráskay család birtokába, majd a Károlyaké lett házasság révén. 1730-as években azonban elcserélték a Prónay családdal, akik egészen a II. világháborúig birtokolták a várat és a hozzá tartozó birtokot. Ők azonban már nem lakták a rohamosan romló várat, köveiből az acsai Prónay-kastély egy részét építették fel.

1954 és 1961 között állagmegóvás történt a vár romjain és környezetében, megerősítették a leomlani készülő tornyot.

fotó: Majdán István | Csodálatos Magyarország

Panoráma a Várhegyről.

fotó: Majdán István | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Ahol kézen állva nézhetsz körbe: a Kéz-kilátó a Cserhát szívében

Az Országos Kéktúra útvonalának Hollókő és Felsőtold közötti szakaszán van egy pont, ahol bizton állíthatjuk, hogy a tenyerén hordoz bennünket az élet.