Csodabogyó tanösvény: a Tenkes-hegy 6 kilométeres körtúrája
A Tenkes-hegy déli oldalán 1998-ban alakították ki a 2,2 kilométer hosszú Csodabogyó tanösvényt, amely idén kibővült, körtúrává alakult, és hossza hat kilométerre nőtt.
A Csodabogyó tanösvény a Siklóshoz tartozó Máriagyűdi kegytemplom elől, illetve Bisse irányból egyaránt megközelíthető.
Az új tanösvény 11 új tájékoztató táblája a Tenkes-hegy élővilágát, érdekességeit és a jellegzetes erdőtársulásokat mutatja be a kirándulóknak.
A Tenkes különlegessége, hogy itt a Kárpát-medencében honos társulásokban a másutt is megszokott fajok közé balkáni és szubmediterrán fajok (ezüst hárs, jerikói lonc) is keverednek, így kis kiterjedése ellenére igen fajgazdag erdőtársulásnak ad otthont.
A gerinc közelében cseres-tölgyeseket, a déli oldalon molyhos-tölgyes szálerdővel és karsztbokor-erdővel mozaikosan sziklagyepeket és lejtősztyepp-réteket találunk. Az északi oldalon gyertyános-tölgyesek, völgyekben bükkösök és szurdokerdők, az északi hegylábi területeken pedig tölgy-kőris-szil ligetek telepedtek meg.
A népszerűvé vált kirándulási célpont még 2003-ban ökoturisztikai létesítményekkel egészült ki: megépült a Tenkes-hegyi kilátó, a bissei erdei pihenőhely, valamint a gerincen kialakított fedett pihenő.
A nyolcszög alapú fa kilátóról mesés panoráma nyílik a közeli Máriagyűdre és a kegytemplomra, valamint Siklósra.
Maga a kilátó nem túl magas, egyszintes építmény. A járószint oldalát szegélyező fa borítást népi motívumok díszítik. Elhelyezkedésének köszönhetően 180 fokos panorámában gyönyörködhetnek az arra járók.
A Csodabogyó tanösvény új táblái átfogó képet adnak a Tenkes-hegy élővilágáról: a talajlakó állatokról, az erdő vadjairól, a sziklagyepekről, az itteni erdőtársulások jellemzőiről és az erdősültség változásairól az elmúlt évszázadok során, de a látogatók ábrák, képek segítségével megismerhetik az erdők természetvédelmi szempontú kezelését is.
De mi is az a Csodabogyó?
Egy örökzöld cserjeféle, amelynek tüskés ágvégei ellaposodnak, és úgy néznek ki mintha levelek lennének. A valóságos levéltől abban különböznek, hogy rajtuk virág és termés van, így ez a növény bőven kiérdemli a Csodabogyó nevet.