Csesznek vára, melyet nem kímélt sem földrengés, sem tűzvész

Itthon

2022. február 21. Halász Gabi Márta Majoros

Megosztás:

Több mint 700 éve uralja a Bakony mészkőszirtjét Csesznek impozáns erődítménye, amely most, romjaiban is lenyűgöző látványt nyújt.

Hogy pontosan melyik évben építették Csesznek várát, arról nincs dokumentum, csupán annyi ismert, hogy 1281-ben már állt. Az erődítményt feltehetően a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette, a 13. század végén a nagyhatalmú Csák család tulajdona volt, majd 1326-ban Károly Róbert király váltja magához.

1 / 4

Csesznek vára, melyet nem kímélt sem földrengés, sem tűzvész

FOTÓ: Márta Majoros

1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. Ezután élte a vár a virágkorát: a Garai család impozáns megjelenésű, gótikus lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis várat.

Hadászatilag, országosan is kiemelkedő szerepet először a török időkben, majd később a Rákóczi szabadságharc idején kapott.

2 / 4

Csesznek vára, melyet nem kímélt sem földrengés, sem tűzvész

FOTÓ: Márta Majoros

Utolsó tulajdonosai 1634-től az Eszterházyak voltak, akik a 18. század közepére barokk várkastéllyá bővítették. Az 1810. évi földrengés nagy károkat okozott az épületegyüttesben, majd az 1820-as, villámcsapásból eredeztethető tűzvész meghozta a vár végső leromlását.

A több mint 700 éves vár a Bakony egyik kiemelt gyöngyszeme, legkedveltebb kirándulóhelye.

3 / 4

Csesznek vára, melyet nem kímélt sem földrengés, sem tűzvész

FOTÓ: Márta Majoros

A Cseszneki várrom mára szinte alig felismerhető állapotban van. A várat körülvevő kőfal ugyan még az épületet jól kiemeli a környezetből, de a vár nagy része már elpusztult.

A régi, 13. századi vár alapfalai a felső vár délnyugati része alatt húzódtak. A feltárt nyomok szerint a téglalap alakú építmény a felső várnál lényegesen kisebb volt, amelyet harántfalak osztottak kisebb helyiségekre. Ezt a várat a 14. században teljesen lebontották.

4 / 4

Csesznek vára, melyet nem kímélt sem földrengés, sem tűzvész

FOTÓ: Márta Majoros

A 15. század eleji vár új alapokra épült. Az alaprajza egy téglalaphoz csatlakozó ötszöget formázott, középen belső udvarral. A déli oldalon alacsonyabb gazdasági épületek húzódtak, a többi fal a vár lakóépületeit rejtette. A déli oldalon egy félkör alaprajzú kis torony is állt. Az északnyugati bejáratot valószínűleg felvonóhidas kapu védte, melynek Garai-Cillei címeres szemöldökköve máig fennmaradt.

Kapcsolódó