Bakonyszücs, a Bakonyalja erdők határolta kisfalva

Itthon

2021. október 12. Halász Gabi Lukács Éva

Megosztás:

A zsákfalu Bakonyszücs feltehetően a honfoglalás kora óta lakott, első írásos említése 1249-re datálódik, ekkor Swich néven jegyezték fel.

Nevének eredetéről megoszlanak a vélemények: egyesek nemzetségnévből eredeztetik, míg mások szerint a középkorban a lakosság többsége a bakonybéli apátságot, majd az ugodi várat látta el szücsipari termékekkel. A legenda szerint egy Bakonykoppányon élő szűcsmester átköltözött a szomszédos területre, így a falu lakói azt mondták: ,, Megyünk a szűcshöz”.

A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett és 1544-től pusztaként jegyezték fel. A 18. században az Eszterházyak birtokába került a terület. Ők népesítették be a falut 1736–37-ben német ajkú, bajor, württenbergi, osztrák, morva és cseh területről származó telepesekkel, akik szabad menetelt és háromévi adómentességet kaptak. Az Esterházy család 1736-ban kötött telepítő szerződést az ide érkező katolikus németekkel.

fotó: Lukács Éva | Csodálatos Magyarország

A falu lakossága elsősorban földművelésből élt, ám többen dolgoztak a Kőris-hegy oldalában a 19. század közepéig működött, jó minőségű vörös márványt adó kőbányában is, amelynek anyagából készült a helyi római katolikus templom több kőfaragványa, a Kálvária-kápolna előtti kereszt talapzata, és a gróf Esterházyak pápai Várkastélya udvarának bejáratát őrző két oroszlánszobor.

A barokk Nagyboldogasszony templomát 1786-ban építették.

fotó: Lukács Éva | Csodálatos Magyarország

Bakonyszücs egykor klasszikus egyutcás falu volt, ám mára ez a kép némileg megváltozott. A község hossztengelyén végigfutó legrégibb utca végén, a katolikus templomnál az utcák három irányba ágaznak el. Ebből a főutcából alakultak ki a község újabb területei is.

fotó: Lukács Éva | Csodálatos Magyarország

fotó: Lukács Éva | Csodálatos Magyarország

A Bakonyszücsi-tó a templomtól jobbra a falu végén fekszik. Megér egy sétát, hiszen a tó és környéke gyönyörű. A tó vize 3,8 méter mély. Csónakázni, fürödni nem lehet benne.

fotó: Lukács Éva | Csodálatos Magyarország

fotó: Lukács Éva | Csodálatos Magyarország

Bakonyszücs nevezetes vallási kegyhelye a Kkálvária-kápolna. Feltételezések szerint a központi épületrész Szent István korából maradt meg, a külső épületrész pedig az Eszterházyak idején készült, s ekkor állították fel a stációképeket is.