Magyarország legnyugatibb, három oldalról Ausztria övezte régiójában fekszik az Őrségi Nemzeti Park. Vas megye délnyugati sarkában található erdőkkel és ligetekkel tarkított táj, amely kelet felé haladva lejt.

Hazánk legnagyobb tájvédelmi körzetének, az Őrségnek a neve a történésznek, biológusnak, néprajzosnak egyaránt ismerősen cseng.

HIRDETÉS

A hajdani Őrispánság szabad őrállóinak volt lakóhelye e vidék, akiknek szeres települések és kerített házak adtak otthont és a templomokat pótló szoknyás haranglábak uralták a dombtetőket. Itt a különleges alpokaljai éghajlat és az ezeréves emberi jelenlét olyan növénytársulásokat hoztak létre, melyeket hazánk más vidékein alig-alig találunk.

Átlagos magassága 250-300 méter, legmagasabb pontja a Hármashatár.

Magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyének egy szakaszát, ahol a folyó szabadon kanyarog és nincs gátak közé szorítva.

Az Őrség a honfoglalás idején betelepített őrállókról kapta a nevét, akiknek a feladata a nyugati határrész védelme volt. A vendek kifejezés a Vendvidéken élő magyarországi szlovén kisebbséget jelöli.

Összesen 44 település határát foglalja magában a nemzeti park.

Az Őrség története nem a magyarok bejövetelével kezdődött, hiszen a Szent György-völgyi kerámia tehénszobor-lelet bizonyítja, hogy 7500 évvel ezelőtt már emberek laktak, és művészi tárgyakat is alkottak ezen a helyen.

Talán a legősibb magyarlakta vidék. Az Árpád-korban az őrségiek a gyakori német betörések ellen védték a határvidéket. A középső részen laktak, ezt övezte egy biztonsági zóna, majd a gyepű. A sáncokból mára semmi nem maradt, de feltételezések szerint a Kerka folyóval párhuzamosan húzódhattak.

Valaha az Ősrába váltogatta a medrét és rakta le a hordalékát a vidéken. A dombok lábánál, a vízzáró agyagréteg tetején, mintegy 200 forrás fakad, amely 15 patakot táplál.

A völgyekben sok helyen pangó vizeket, az építkezésekhez kitermelt agyag helyén vízzel telt gödröket, tókákat találhatunk.

Az Őrség klímája átmenetet képez a Dunántúl és az Alpok között.

Szubalpin klíma, de mediterrán hatás is érezhető. Hűvösebb és nedvesebb az országos átlagnál.

Az Őrségi Nemzeti Park területén 111 védett növényfajt tartanak számon. Ezek három nagy élőhelycsoportban találhatók. A legnagyobb az Őrség területének nagy részét elfoglaló erdő, ezt követik a domboldali kaszálók, majd a völgyekben a vízzáró agyagrétegek fölött kialakult lápok és láprétek. Az erdők területe az országos átlagnak 3,5-szerese, az Őrség 63 százalékát borítja.

A gombászoknak az őrség maga a paradicsom. Nem véletlen tartják a találkozóikat és rendezvényeiket itt. Nyáron és ősszel az erdők talaján számtalan gombafaj nő. Vargánya, kisvargánya, sárga rókagomba, galambgomba, őzlábgomba.

Az állatvilág sokszínűségében nem sokkal marad el a növényvilágtól. Elsősorban a tiszta vízű patakokhoz, a lápos rétekhez és a lucfenyőkhöz köthető fajok fordulnak elő.

A Vendvidék kaszálórétjeinek jellegzetessége a citromsárga gyors röptű ragadozó rovar, a rablópille.

A Kerka, a Kerca és a Zala tiszta vizében a gyakori folyami rák és folyami kagyló mellett 45 halfaj él.

Mivel a terület kétharmada majdnem erdő, az ehhez köthető madárfajok a leggyakoribbak.

A ragadozókat a nyest, a nyuszt, a róka és a vidra képviseli. Gyakori látvány az őz, a vaddisznó és a szarvas is.

Kulturális értékek, látnivalók:

• Szalafő az egyik legarchaikusabb őrségi település, nyolc különálló szer tartozik hozzá.
• Sárgaliliom tanösvény,  Felsőszeri tanösvény, Körtike tanösvény, Szőcei tőzegmohás láprét tanösvény
• A Veleméri Szentháromság templom
• Pankaszi Szoknyás Harangláb
• Pityerszer

Területéhez tartozik a

• Kőszegi Tájvédelmi Körzet,
• a Ság-hegyi Tájvédelmi Körzet,
• illetve számos arborétum, például a Jeli Arborétum, a Kámoni Arborétum, a Szelestei arborétum, Sárvári arborétum
• a kőszegi tőzegmohás láp,
• Nemesmedves Történelmi Emlékhely,

Vas megye délnyugati részén, a Hegyhát és a Felső-Rába vidék, valamint a zalai Göcsej és Hetés öleli közre a történelmi tájat, melynek neve geobotanikai és néprajzi fogalom is.