Zagyvaróna nyugati határában emelkedik az Őrhegy, melyről lenyűgöző körpanoráma nyílik

A Zagyva forrás közelében fekvő település egykoron önálló község volt, s már a középkorban oklevelek említik.

HIRDETÉS

Várát valószínűleg a 13. század végén építhette a Kacsics nemzetségből származó Zagyvafői család. A 15. század húszas éveiben a család bitrokai Luxemburgi Zsigmond királyra szálltak, a vár ekkorra már romokban hevert. Az 1440-es években cseh huszita zsoldosok kerítették hatalmukba a környéket, akik újjáépítették a várat. Egészen 1460-ig volt birtokukban, amikor a királyi had visszafoglalta, Mátyás király személyesen is részt vett az ostromban és meg is sebesült. Az ostromban a vár nagyrészt leégett, a régészeti leletek tanúsága szerint megpróbálták valamennyire helyreállítani, de 1478-ban már teljesen romokban hevert és nem is épült fel többé.

Zagyva és Zagyvaróna községeket 1872-ben egyesítették Zagyvaróna név alatt, 1973-tól vált Salgótarján részévé.

A helyi római katolikus templom hajója és szentélye 14. századi, tornya 1896-ban épült.

A Karancs vonulata

A Salgótarján fölé emelkedő 542 méteres Pécskő-hegy tulajdonképpen a környék egyik különleges vulkánja. A kúpot 2-3 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban, kétszakaszú vulkáni működés hozta létre. A szikla északi és nyugati oldalán jól megfigyelhetők különböző méretű üledékes kőzetzárványok és az ezek erodálódása után keletkezett fülkék, lyukak.

Szemben Szilváskő, a bazaltos vulkáni működés során keletkezett tanúhegy, amely a Novohrad-Nógrád Geopark része. Szilváskőn 2 kilométeres tanösvényt alakítottak ki a hely geológiai értékeinek bemutatására.

A Medves-fennsík 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza meg Salgó vára.

Kapcsolódó

A naplementében díszelgő, felhővel körülvett Salgó vára

Így búcsúzott a Nap, és egyben a 2021-es év is Salgó várától.