A Tési-fennsík múltat idéző emlékei, a Helt- és Ozi-féle szélmalom

Itthon

2022. május 25. Halász Gabi Hatvani‎ Anikó

Megosztás:

A Bakony keleti részén, 465 méter tengerszint feletti magasságon fekszik Tés, amely hatlapátú szélmalmainak köszönhetőn véste be magát a turisztika térképére.

Az erdőkkel övezett Tési-fennsík már az őskorban is lakott volt, a tési és kistési leletek pedig azt bizonyítják, hogy ezen a helyen egy nagyobb római település létezett. Ez annál inkább hihető, mivel a Dunántúl közepén Pécsről Győrbe vezető római út Bántát-Kistést-Nánát érintve vezetett át a Bakony rengetegén.

Később honfoglaló őseink sem kerülték el ezt a vidéket. Árpádnak és a nép egy részének a Bakony erdeje lett fő letelepedési helye. Az Árpád-házi királyok a bakonyi erdőt, mint külön erdőispánságot kormányozták. Tés község első helyét illetően még ma is folyik a vita. A Bakonyi Múzeum adattárában található írások szerint a település első helye a kistési forrás környéke volt. Más említés szerint a község belterülete már a középkorban a falu mai helyén feküdt.

1 / 7

A Tési-fennsík múltat idéző emlékei, a Helt- és Ozi-féle szélmalom

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A török hódoltság idején a falu lakossága csökkent, majd 1687. után, miután Palota is felszabadult a török uralom alól, újra kezdett visszatérni az élet településünkre. Ennek a pozitív fejlődésnek némiképp ismét gátat szabott az 1703-ban kitört Rákóczi szabadságharc. Azt követően Tés élte a csendes bakonyi falvak életét. Ezt a nyugalmat a két világháború fegyverropogása zavarta meg.

Tésen az állattenyésztés mellett ma is megélhetést nyújt a földművelés és az erdő. Az 1900-as évektől már feljegyzéseket találunk a falusi kisiparosokról, akik asztalosok, csizmadiák, takácsok, bognármesterek, cipészmesterek, ácsok, kőmívesek, borbélyok, kovácsmesterek és molnármesterek voltak.

A tési molnármesterek a friss bakonyi szeleket fogták be a szélmalmok vitorláiba. Tés jelképei a hatlapátos szélmalmok, ipartörténeti emlékek.

2 / 7

A Tési-fennsík múltat idéző emlékei, a Helt- és Ozi-féle szélmalom

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

Tésnek négy malma volt, ma kettő áll, melyek népi ipartörténeti műemlékek.

Helt József bognármester szélmalmát, a Helt-malmot 1840-ben emelte Pircher János malomács. Ennek mintájára, valamivel kisebb méretben 1924-ben Ozi János asztalos építtette meg szélmalmát. A Helt-malom naponta négy mázsát is megőrölt, az Ozi féle ennek a felét. A malmok nyolcas vámra dolgoztak: 100 kiló őrleményből 8 kiló illette a molnárt. A Helt-malomban két pár kő, az Ozi-félében egy őrölt.

3 / 7

A Tési-fennsík múltat idéző emlékei, a Helt- és Ozi-féle szélmalom

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A malmok köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes mészkő falazatú épületek, hatlapátosak és deszkások és országosan védett műemlékek. Az udvarban a kézi mezőgazdasági eszközök mellett megtekinthető Cseszneki Ferenc, uradalmi kovácsmester eredeti állapotában megőrzött kovácsműhelye, mely méltón őrzi a tési iparosok emlékét is.

6 / 7

A Tési-fennsík múltat idéző emlékei, a Helt- és Ozi-féle szélmalom

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A természetkedvelők részére felejthetetlen élményt nyújt a községet körülölelő bükkösök, tölgyesek erdei útvonalai melyek alkalmasak gyalogos és kerékpáros túrázásra is.

Kapcsolódó