A tatai Cseke-tó, melynek partjára mindig visszavágysz

Itthon

2021. október 26. Halász Gabi Steve Czibu

Megosztás:

1783-at írtunk, mikor az Eszterházy család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette a kertet, s ezzel létrejött az Angolparkot, amely hazánk első ilyen típusú parkja.

Talán kevés hangulatosabb helyszín van hazánkban, mint a vizek városának egyik tava, a tatai Cseke-tó és az azt ölelő Angolpark. Boríthatja hófehér lepel a tájat, süthet ezer ággal a Nap, bonthatják szirmaikat a színes virágok, vagy kapaszkodhatnak az aranyló levelek még utolsó erejükkel a fákba, itt mindig érdemes egy sétát tenni.

A Cseke-tavat, amely nevét egy Cseke nevű birtokosról kapta, egy mesterséges töltés mögött, a hajdan bővizű források vizével hozták létre. A tavat tápláló források a közeli bányák karsztvízkitermelése miatt az 1960-as években jórészt kiapadtak, a tó vízszintje rohamosan süllyedni kezdett, megmentésére az Öreg-tóból szivattyúzták át a vizet.

1761-1765 között épült meg a Baji-vízfolyás vizét befogadó és a helyi források vizéből táplálkozó Cseke-tó.

fotó: Steve Czibu | Csodálatos Magyarország

fotó: Steve Czibu | Csodálatos Magyarország

A hangulatos Cseke-tó körbesétálható.

fotó: Steve Czibu | Csodálatos Magyarország

fotó: Steve Czibu | Csodálatos Magyarország

A Cseke-tavat körbeölelő Angolparkot, amely hazánk első ilyen típusú parkja, 1783-ban az Eszterházy család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette.

A kert kialakítása több évtizedet vett igénybe: az építkezés a bonyolult vízrendszer megtervezésével és megépítésével indult, melynek során kiépültek a bővizű források medencéi és az ezeket összekötő patakmedrek.

fotó: Steve Czibu | Csodálatos Magyarország

Az angolkertek építészetének előszeretettel használt elemei a műromok, azaz a ruinák. A tatai kertben található műrom a legkiemelkedőbb efféle építmény hazánkban: szabálytalan elrendezésével egy omladozó gótikus templom romjait jeleníti meg, a festői hatást erősíti a köveken csörgedező vízesés és az azon keresztül folyó kerti patak.

fotó: Steve Czibu | Csodálatos Magyarország

A fák mögül kivillan a török mecset épülete.

A magyarországi tájkerti építészetben a távol kelet egzotikus világa helyett nagyobb számban a közel kelet, a török világ építményei dominálnak. Ez visszavezethető az ország történelmére, a hosszú évtizedeken át tartó török hatalomra. Ennélfogva a tatai török mecset sem a török időkben épült, létesítése az angolkerti építmények kialakításának idejére esett, a szentimentális összkép megteremtésének az eszköze. Vakolatlan, durva felületű építőkövei is ezt a hatást erősítik. A nyolcszögletű alaprajzú, gótizáló építmény jellegzetes eleme a kertnek, alaprajzával az építtető Esterházy Ferenc gróf szabadkőműves mivoltára is utalhat.

fotó: Steve Czibu | Csodálatos Magyarország

A kertbe ültetett növényeket, a fákat külföldről hozatták, másik részüket a telepítés előtt csemete-telepeken nevelték és szállították helyükre. Az angolkertben, melyet a tatai köznyelv gyakran „Angliának” vagy „ánglus kertnek” is neveztek kertészek garmadája dolgozott, ők voltak az „angliások”.

Az öreg platánok és a szomorú fűzfák nyugalmat, igazi feltöltődést nyújtanak.

fotó: Steve Czibu | Csodálatos Magyarország

Az Angolpark legkorábbi épülete eredetileg nyári laknak épült, copf stílusban. Érdekessége a terasz lépcsője, mely a vízbe dobott kavics keltette koncentrikus köröket idézi.