FOTÓ: Julianna Kiri
FOTÓ: Julianna Kiri
FOTÓ: Julianna Kiri
FOTÓ: Julianna Kiri
FOTÓ: Julianna Kiri
Itthon
A Sátorkőpusztai-barlang – kristályok birodalma a Pilis mélyén
A Pilis lankái között, Esztergom szomszédságában, a Nagy-Strázsa-hegy délkeleti oldalában bújik meg Magyarország egyik legkülönlegesebb föld alatti természeti kincse, a Sátorkőpusztai-barlang.
Bár nem tartozik a leghosszabb hazai barlangok közé, geológiai értékei és ásványképződményei miatt világszerte ritkaságnak számít, és méltán nevezik a „kristályok birodalmának”.
Felfedezés és viszontagságok
A barlang nyílása 253 méteres tengerszint feletti magasságban, kőbányászat során tárult fel 1946-ban. Az omlás következtében napvilágra került üregrendszer azonnal geológiai szenzációnak számított, később pedig nemzetközi érdeklődést is kiváltott. Az első években azonban a ritka és különös képződmények nem csupán a kutatókat vonzották: ásványgyűjtők, kincsvadászok és a környéken állomásozó katonák is megdézsmálták. Venkovits István geológus már öt évvel a felfedezés után úgy becsülte, hogy a képződmények 70 százaléka elpusztult.
A fordulat 1958-ban következett be, amikor a barlang a Benedek Endre vezetésével megalakult dorogi barlangkutató csoport gondozásába került. Azóta, immár a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesületként működő szervezet védelmezi és mutatja be a barlangot, amely 1993 óta korlátozott formában, szervezett túrák keretében látogatható.
A barlang geológiája és képződményei
A Sátorkőpusztai-barlang triász kori, mintegy 225 millió éves dachsteini mészkőben alakult ki. A hegyvidék töréses szerkezete lehetővé tette, hogy a mélyből feltörő hévizek – főként kénsavas oldatok – több százezer éven át formálják az üregrendszert. A barlang hosszúsága 354 méter, mélysége 49,3 méter, szintkülönbsége meghaladja a 61 métert.
A gömbfülkék egész sorozata gyöngysorszerűen fűződik egymásba, amelyek kialakulását ma a párakondenzáció oldó hatásával magyarázzák. Az alsó szakaszokon különleges ásványkiválások díszítik a falakat: kalciterek, borsókőrétegek, aragonitpamacsok, gipszvirágok és finom gipsztűk. Különösen figyelemre méltók a nagy létra közelében emelkedő, akár 50–60 centiméter átmérőjű gipszpillérek, amelyekhez hasonló képződmény máshol hazánkban nem ismert.
A barlang legalsó részén, a Kővirágok-termében a vakító fehér falak és a vastag gipsztörmelék különleges atmoszférát teremtenek. Bár a hely nem őrizheti már eredeti pompáját, a falakon megmaradt ásványkiválások még ma is lenyűgöző látványt nyújtanak.
A stabil 13 °C körüli hőmérséklet és a 95–98 százalékos páratartalom szinte laboratóriumi körülményeket biztosít a kutatásokhoz. A barlang kialakulása és formakincse olyan tudományos jelentőséggel bír, hogy 1982 óta fokozottan védett természeti érték.
Élővilág a föld alatt
A barlang nemcsak ásványoknak, hanem élőlényeknek is otthont ad. Troglophil, vagyis barlangkedvelő fajok közül a kis patkósdenevér rendszeresen meghúzódik itt, de előfordult a kereknyergű patkósdenevér is. A barlangot olykor erdei pelék keresik fel, és a felsőbb szakaszokban rovarok, pókok, legyek és szúnyogok telelnek át.
Barlangtúra: kaland a mélyben
A Sátorkőpusztai-barlang 1993 óta várja a kalandvágyó látogatókat különleges, overallos barlangtúráival. A felfedezőutak 10–12 fős csoportokban indulnak, tapasztalt barlangászok vezetésével. A bejárás közepesen nehéz, némi kitartást igényel. A kaland egy rövid eligazítással indul, amelyen ismertetik a szabályokat és a túra menetét, majd következik a sisak felvétele és a csapatok kialakítása. A sziklába vágott vasajtón át vezet az út a titokzatos mélybe.
Már a Fogadó-teremben feltárul a barlang világa: képeken elevenedik meg a kutatások története, és itt már megfigyelhetők a barlangra jellemző oldásformák, a gömbfülkék. Innen a főág néhány méteres vízszintes szakasszal kezdődik, majd a Kiskútnál függőlegesbe vált. A járat a –35 méteren lévő végpontig szinte végig lefelé vezet, a második létra után pedig a „Kacsa” nevű kulcspont következik, ahol 2017 óta létrák könnyítik meg az ereszkedést.
A Ferde-terem különösen látványos állomás. 2017 szeptemberében hidat építettek ide, amely nemcsak a biztonságos közlekedést segíti, hanem megóvja a portól és agyagtól megtisztított képződményeket is. A híd alól eltávolított üledéknek köszönhetően előbukkant a barlang eredeti, gazdag képződményekkel teli aljzata és oldalfalai, így bizonyos helyeken a felfedezéskori állapotok is megfigyelhetők.
A túra a Nagykút szűk aknáján, majd a 9 méteres létrával biztosított Nagyaknán keresztül folytatódik. A védőkosaras létrán való leereszkedés után tárul fel a barlang legnagyobb és legszebb része: a Benedek Endre-terem, amelyet korábban Kővirágok termének is neveztek. Itt különleges gipsz-, aragonit- és kalcitképződmények ragyognak, és a mai napig zajló kutatómunka nyomai is láthatók. Az 1960–70-es években felhalmozott törmelék eltávolításával ismét fehéren csillogó gipszfelületek váltak láthatóvá, a barlang híres gipszvirágai pedig újra megcsodálhatók.
A Benedek Endre-teremben körülbelül fél órát tölt a csoport: itt már könnyedebb, vízszintes szakaszokon lehet barangolni, miközben a vezetők mesélnek a barlang feltárásának történetéről és természeti csodáiról. Az élményekkel teli kaland végül a már ismert útvonalon vezet vissza a felszínre.
Megközelítés
Budapest felől a Bécsi (vagy 10-es) út a javasolt útvonal (Pilisvörösvár – Piliscsaba – Pilisjászfalu – Leányvár), majd a Leányvár utáni jelzőlámpás kereszteződésnél (kesztölci elágazás) jobbra, a 117-es útra kell rátérni. A főutat Esztergom irányába szükséges követni, az elágazástól körülbelül 6 km-re lévő homokbányáig. Bal oldalon Esztergom városának volt hulladéklerakója látható, vele szemben pedig a Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik bejárata. Parkolás mindkét oldalon lehetséges. Innen körülbelül 20 perces séta vezet fel a barlanghoz.
Esztergom-Kertváros felől érkezik, a kertvárosi körforgalomnál a 117-es útra kell rákanyarodni, majd Kesztölc (illetve Budapest) irányába haladni. A körforgalomtól megközelítőleg 2 km-re van a föntebb már jelzett parkoló.
Dobogókő (Pilisszentkereszt) felől érkezve Esztergom előtt, az ipari parknál kell balra fordulni, majd Esztergom-Kertváros határában (OMV benzinkút) ismét balra, Kesztölc (Budapest) irányába. Innen körülbelül 1,5 km autózás után érhető el a fentebb jelzett parkoló.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Őszi színek, őskori rejtélyek: a Szelim-barlang kihagyhatatlan úti cél
A Szelim-barlang impozáns méretei, lélegzetelállító kilátása és történelmi jelentősége miatt a Gerecse-hegység egyik leglátogatottabb látványossága.
Itthon
