Itthon
A park és a tó varázsa mindazok számára tökéletes, akik a mindennapi stresszből kiszakadva keresnek békét és nyugalmat.
Pellérd Baranya vármegyében, Pécs közvetlen közelében helyezkedik el. Az apró település történelme hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Pellérd területe már az őskorban is lakott volt, ezt számos régészeti lelet bizonyítja. A területen talált bronzkori emlékek, például edények és ékszerek, a halomsíros kultúra képviselőihez köthetők, akik két évszázadon át éltek itt, már akkor is földműveléssel foglalkozva.
A római kor szintén jelentős nyomot hagyott a településen, különösen a Marcus Aurelius uralkodásáig visszanyúló 69 darabból álló éremlelet. A rómaiakat hunok, longobárdok, majd avarok követték, akik vaskéseiket és edényeiket hagyták hátra.
A honfoglalást követően Pellérd a Kán és Aba nemzetség birtokában volt, a település első írásos említése pedig 1305-ből származik „Pellart” néven. Ekkor a falu Baranya vármegye gyűléshelyévé vált, ami jelentőségét mutatja. Az idők során a falu különböző nemesi családok kezén forgott, és folyamatosan fejlődött, plébániával is rendelkezett már a 14. században.
A török hódoltság után Pellérd ismét fejlődésnek indult, 1690-ben itt nyílt az első selyemgyár Magyarországon, amely elindította a selyemhernyó-tenyésztés terjedését. Az 1840-es években Baranya első gőzmalmát is itt építették. 1887-től Brázay Kálmán vált a 2750 holdas uradalom tulajdonosává. A falu életét a mezőgazdaság és szőlőtermesztés határozta meg, ami a mai napig szerves része a helyi kultúrának.
A pellérdi Brázay-kastély a 19. század közepén épült neoklasszicista stílusban, az akkori kor egyik legnépszerűbb építészeti irányzatát követve. Az építtetője Brázay Kálmán volt, aki jelentős vagyonra tett szert Pécs és környéke kereskedelmi központjaiban. Kálmán nemcsak vagyonos, hanem művelt és tájékozott ember is volt, akinek nagy szerepe volt a térség gazdasági fejlődésében.
A kastély monumentális épülete a maga idejében a vidéki elegancia és a modern stílus tökéletes összhangját testesítette meg. Bár a Brázay család ideje alatt élte fénykorát, az épület több funkciót is betöltött az évtizedek során, szolgált lakhelyként, majd közintézményként is. Ma is láthatók az eredeti részei, amelyek a 19. századi neoklasszicista stílus eleganciáját tükrözik.
A kastély körüli park különleges vonzereje, hogy a látogatókat nyugodt sétákra invitálja. A park évszázadok óta gondosan karbantartott, eredeti tervezése pedig ma is érezhető. A hatalmas fák, a gondosan kialakított kertek és a sétányok mind a 19. századi tájépítészet stílusjegyeit hordozzák.
Bár a kastély ma nem látogatható, a park nyitva áll mindenki számára, aki szereti a természet és történelem ötvözetét. A 14 hektáros terület botanikai értékei, a romantikus mesterséges barlang, valamint a horgásztó egyaránt különleges élményt nyújtanak. A tó mellett elhelyezkedő parkrészek a kastély lenyűgöző látványának természetes kiegészítői, így a kastély és a tó együttese teljes kikapcsolódást biztosít a látogatóknak.
A tó gazdag halállománya révén a horgászok kedvelt helyszíne, de tökéletes a csónakázásra, sétákra és madármegfigyelésre is. A tóban található kis sziget pihenésre ideális, a vízpart közelsége pedig még idillibbé varázsolja a területet.
Brázay (Brazovics) Kálmán (Kiskunhalas, 1839. október 16. – Pellérd, 1925. január 7.) a 19. század végének kiemelkedő magyar kereskedője volt, aki szerény kezdetekből építette fel sikeres vállalkozását. Fiatalon kezdett dolgozni, és Európa számos országában szerzett tapasztalatot, mielőtt visszatért Magyarországra. 1862-ben hazatérve fűszer- és gyarmatáru-nagykereskedőként gyorsan hírnevet szerzett. Üzlete az évek során iparvállalattá nőtt, leginkább a sósborszesz gyártása révén vált ismertté.
Brázay Kálmán kereskedelmi tevékenysége mellett közéleti szerepet is vállalt, és a Ferenc József-rend lovagja címet is elnyerte. Pellérdi kastélyában maga Ferenc József császár is vendégeskedett. 1925-ben, 86 évesen hunyt el, életművét pedig fia, Zoltán folytatta.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!