A kavicsbánya hátrahagyott mélyedéseiben 750 hektáros vízfelület alakult ki.

Borsod megye legifjabb városa, Nyékládháza és környéke már ősidők óta lakott, fontos bronzkori, vaskori régészeti leleteket találtak a térségben. A település 1932-ben két falu, Mezőnyék és Ládháza egyesüléséből jött létre.

HIRDETÉS

Mezőnyék a honfoglaló Nyék törzsről kapta a nevét, Ládháza neve a Lád személy vagy nemzetségnévből ered. Az évszázadok során mindkét települést megviselték a történelem viharai, így többször elnéptelenedtek, mígnem 1770 körül református családokkal telepítették be. Ekkor indult gyors fejlődésnek, s mindkét falura a mezőgazdaság lett jellemző. Már a II. világháború előtt a Lenz-család itt lévő birtokain exportra is termelt kajszit, almát és szőlőt.

1917-ben Közép-Európa legnagyobb kavicsbányáját nyitották meg, melynek következtében 750 hektáros vízfelület alakult ki.

A vízi sportok kedvelőinek és a horgászoknak kedvelt célpontja.

A vizek minősége kiváló, mélységük miatt sosem melegszenek fel túlságosan. Az oxigéndús környezet remek élőhelyet biztosít a horgászok fő célpontjai, a nemes halak számára.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A tavakra hulló éves csapadék 30-40 százalékkal kevesebb, mint a nyári félév párolgása, a hiányzó részt a talajvíz pótolja hozzászivárgással. A vízkészlet kicserélődése 2-3 évenként következik be.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A tavak kavicsos aljzatúak és jelentős a mélységük, akár a 25 métert is elérheti.

Az átlagos mélység 8 méter körül van.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A Bükk mélyén megbúvó kolostor: a bükkszentléleki pálos kolostorrom

A vadregényes, de jól megközelíthető és magas falakkal büszkélkedő templomrom Miskolc környékének egyik legjelentősebb műemléke.