9 jelentős, patinás könyvtár Magyarországon

Itthon

2021. május 7. Halász Gabi Cseke Csilla | MTI

Megosztás:

De nemcsak a meghitt atmoszféra miatt érdemes ellátogatni a bibliotékákba.

Hazánkban számos olyan könyvtár van, melyeknek különleges szépségű épületek adnak otthont. Olvasótermeik egyedisége, könyvritkaságokat rejtő gyűjteményük, lenyűgöző belső kialakításuk becsalogatják a látogatókat. Belépve pedig az ember könnyen úgy érezheti, hogy a tudás szentélyébe érkezett, ahol titkokat őriznek.

A legszebb ilyen intézményekben jólesik eltölteni néhány órát, és leülni egy kényelmes fotelba olvasgatni. Erre nem mindenhol van lehetőség, hiszen a műemléki jellegű könyvtárakban fokozottan védett ritkaságok is vannak a polcokon.

Keszthely

Hazánk egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára a keszthelyi Festetics-kastély klasszicista berendezésű Helikon könyvtára. Gróf Festetics György egész épületszárnyat építtetett könyvtárának 1782-ben, melyben a díszes berendezés Kerbl János keszthelyi asztalos munkája. A jelenleg több mint 80 000 könyvtári egységet tartalmazó gyűjtemény megmenekülése annak köszönhető, hogy a második világháború alatt a Keszthelyt megszálló orosz csapatok parancsnoka, felmérve a kincsek értékét, befalaztatta a bibliotékát és a mellette lévő néhány helyiséget. Az így lezárt termekbe összegyűjtötték a legértékesebb berendezési tárgyakat, festményeket, szobrokat, porcelánokat, amelyek a többi magyar kastély berendezésétől eltérően, egyedülálló módon, eredeti helyükön vészelték át a háborús időket.

fotó: Cseke Csilla | MTI

Pannonhalma

A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Magyarország legrégibb gyűjteménye, jelentős védett könyvállománnyal bír, mely a nemzeti vagyon része. Mivel a Pannonhalmi Főapátság, benne a Könyvtár 1996 óta Világörökség, az itt összegyűjtött szellemi, kulturális kincs a világörökség része is. Egy Szent László-kori oklevél tanúsága szerint a 11. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet tartottak nyilván. 1786-ban a bencés rend feloszlatásakor már több mint 4.000 kötetet számlált a gyűjtemény. 1802-ben, a rend visszaállításakor a könyvek közül csupán 757 kötetet és 27 kéziratot szállítottak vissza a monostor könyvtárába, de a gondos gyűjtés, vásárlás és örökségek nyomán ma körülbelül 400.000 kötettel rendelkeznek.

fotó: Cseke Csilla | MTI

Zirc

Az Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtára a Ciszterci rend gyűjteménye, többek között 70 ősnyomtatványt, közel 400 antikvát őriz. A ciszterciek középkorban épült monostora a végvári harcok során elpusztult, majd az 1700-as évek elején építették újra barokk stílusban. Az intézmény jelenleg kettős feladatot lát el, múzeum és szakkönyvtár, amely értékes régi könyvekkel és külön olvasóteremmel várja a kutatókat.

fotó: Cseke Csilla | MTI

Sárospatak

A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Nagykönyvtárának története egyidős az iskolával, feltehetően az 1520-as esztendők második felében, a lutheránus iskola indulásával kezdődött, elsődleges rendeltetése a lelkipásztorok képzése volt. 1658 után a könyvállomány kiegészült a Rákóczi-család könyvtárával. A II. világháború végén mintegy másfélezer művet tartalmazó pataki gyűjteményt vittek a Szovjetunióba az orosz csapatok, aminek 3/4 részét a magyar állam 2006-ban visszavásárolta, így azok 61 év után visszatérhettek eredeti helyükre a Nagykönyvtárba. A Kollégium Tudományos Gyűjteményének része napjainkban a Nagykönyvtár, a Levéltár, az Adattár és a Múzeum.

fotó: Cseke Csilla | MTI

Szeged

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Kuno Könyvtár rendelkezik a legnagyobb gyűjteménnyel s délalföldi régióban, de országos szinten is az elsők között van. A szegedi Egyetemi Könyvtárat 1921-ben alapították, amikor a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem a trianoni békeszerződés után Szegedre költözött. A legnagyobb változást a könyvtár használatában és szolgáltatásaiban az új könyvtári épület 2004-ben történő megnyitása jelentette, amikor az egyetem mintegy 70 tanszékének könyvtára vált integrált, egységes központi könyvtárrá.

fotó: Cseke Csilla | MTI

Budapest

Az Országos Széchényi Könyvtárat, Magyarország első nyilvános nemzeti közgyűjteményét és közintézményét gróf Széchényi Ferenc alapította meg 1802-ben, majd a következő évben nyílt meg az olvasók és kutatók számára. Az akkori gyűjtemény mintegy 13.000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott. A Nemzeti Könyvtár a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen az 1846-ban felépült Múzeum-palotában fejlődött tovább, majd 1949-ben kivált e közös főigazgatóság keretéből, s utóbb, helyileg is elkülönülve a múzeumtól, 1985-ben felköltözött a Budavári-palota F épületébe.

fotó: Cseke Csilla | MTI

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, a fővárosi Ferenciek terén álló palota az első épület az országban, amely kifejezetten könyvtárolás céljára készült 1876-ban, ma tudományos intézményként, szakkönyvtárként és nyilvános könyvtárként is működik. A 15 méter magas dísztermet Lotz Károly tudományokat és művészeteket ábrázoló allegorikus freskói díszítik, a Ferenc Józsefet ábrázoló festmény és a homlokzaton megjelenő sgraffitók pedig Than Mór keze munkáját dicsérik.

fotó: Cseke Csilla | MTI

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtárának megalapítása gróf Teleki József, az MTA első elnöke nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30 ezer kötetes családi könyvtárának felajánlásával vetette meg a Tudós Társaság első tudományos intézményének alapjait. A könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését, majd 1844-ben, a mai Petőfi Sándor utcában lévő Trattner-Károlyi házban nyitotta meg kapuit az Akadémia tagjai és más tudósok számára. Később, a nagy ütemben gyarapodó állomány elhelyezésére az Arany János utcai volt akadémiai bérházat építették át könyvtárrá, ami 1988-ban nyílt meg az olvasók előtt. A Különgyűjtemények továbbra is az Akadémia palotájában maradtak. A Keleti Könyvtár olvasóteremben található 1951 óta az orientalisztika alapkönyvtára Magyarországon.

fotó: Cseke Csilla | MTI

Az Országgyűlési Könyvtárat a törvényhozó munka támogatására az 1860-as évek végén a Magyar Országgyűlés Képviselőháza hozta létre. Előbb a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött, majd 1902-től a Steindl Imre által tervezett új Országházban folytatta tevékenységét Képviselőházi Könyvtár néven. A gótikus teremben 130 férőhely áll az olvasók rendelkezésére, 1500 polcfolyóméteren több mint 50 ezer kötetes kézikönyvtári állományban lehet böngészni. Fő gyűjtőkörei az állam- és jogtudomány, a politikatudomány és a modern kori egyetemes történelem.