FOTÓ: Domnanics Ákos
FOTÓ: Domnanics Ákos
FOTÓ: Domnanics Ákos
Győr
Győr: a műemlékekben gazdag, sokszínű város
A városra, annak történelmi, kulturális, szakrális és természeti értékeire talán a sokszínűség a legjellemzőbb.
Győr már az ősidők óta lakott terület, s a történelem során több néven ismerték: a rómaiak Arrabonaként tartották számon, Jaurinum volt a latin, Raab a német neve. Az államalapításkor Szent István székesegyházat építtetett és püspökséget alapított Győrben. A török időkben Bécset védő végvár volt. A mai, belvárosi egyenes utcák rendje az 1566. évi tűzvész után alakult ki. 1594-ben a védők a várat a hatalmas török túlerő láttán feladták, és csak 1598-ban foglalta vissza a kor két kiváló hadvezére, Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg.
Győr ősi magja a Káptalandomb: itt volt a római Arrabona tábor, s ide jelölte ki Szent István király a püspökség és a várispán székhelyét.
A történelmi csaták továbbra sem kerülték el a várost: 1809. június 14-én Győr a napóleoni francia sereg kezére került, maga a császár személyesen is felkereste a várost augusztus 31-én. Az 1848–49-es szabadságharc emlékeit is megtaláljuk a városban, a régi Városháza erkélyéről tartotta 1848. október 21-én toborzó beszédét Kossuth Lajos.
A Karmelita templom és rendház, előtte a Kisfaludy-szobor
Győr a két világháború között Budapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett. A második világháború pusztítása után a várost néhány év alatt újjáépítették, gyárai és üzemei pedig óriási fejlődésen mentek át. Ma a Dunántúl legjelentősebb ipari városa. Régi épületeire, műemlékeire nem fordítottak kellő figyelmet az 1950-es, ’60-as években, de ’80-tól megindult a történelmi városmag tervszerű helyreállítása.
1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját.
Kapcsolódó cikkeink
Győr
21 milliárdos beruházással épül vízi élménypark Győrben
Magyarország egyik legszebb helyszínén, a Mosoni-Duna és a Rába folyók torkolatánál korszerű és látványos vízi élménypark építése kezdődik.
Győr
